Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

Á kiváló vezérekkel

2 rendelkező huszita sereg 1434-ben Lipanynál vereséget szenvedett. A megtorlás idején a hitet és a reményt nem lehetett kiirtani, és hosszú időn keresztül elvont vallási kérdésekkel foglalkozó szektákban izzott a szellem. Egy volt szerzetes — Gergely testvér — közösséget alakított, ahol emberséges emberként kívántak élni. Ebben a szektában — a Cseh Testvérek Szövetségében — vallási külsőségekben élt tovább a huszitizmus. Az üldöztetések elől külföldre menekültek. Otthon a polgárságot a humanizmus és a reformáció csak erősítette. A bibliás cseh huszita utódok a reformáció hatására újra hallatni kezdték szavukat. A Habsburgok nem nézték jó szemmel az ellenállás szellemét cseh földön. Az evangélikusok, a huszita testvérek és a kelyhesek 1609-ben kivívták a csehországi vallásszabadságot. Sem Rudolf, sem pedig Mátyás nem gondolt arra, hogy az adott jogokat betartsa, A heves csehek erővel biztosították jogaikat és Pfalzi Frigyes

3 személyében protestáns királyt választottak. A Habsburgok újra fegyverrel verték le a lázadást: ez volt a 30 éves háború kezdete is (1619—1648). A végzet újra bekövetkezett, és Tilly zsoldosai tönkre verték a cseheket Fehérhegynél (1620. nov. 8.). A megtorlás újra kegyetlen volt. Aki nem azonosult a csehországi német földesurakkal, vagy nem tudott hallgatni, az Németországban, Lengyelországban és Magyarországon talált menedéket. Az ellenreformáció eredményes munkát végzett Csehországban. Husz János szellemét csak az emigránsok ápolták, és otthon a barokk ellenszent, Nepomuki János győzedelmeskedett. Űgy látszott, hogy minden sikerült. A papok németül és latinul prédikáltak. A szellem is kettészakadt: hazaira és az emigránsokéra. Az igaz csehek berendezkedtek az ellenállásra. Sokan csak színlelték a katolicizmust és rejtegették a huszita könyveket. Külföldön más volt a helyzet, mivel az emigránsok nyíltabban beszélhettek. Vitáik során eljutottak a feudális állam teljes átalakításának gondolatához és fokozottabb érdeklődést tanúsítottak a nevelési kérdések iránt. A polgári életformának megfelelően az oktatást anyanyelven kívánták tartani és az élethez idomuló ismeretek megszerzését egy hasznos foglalkozás elsajátításával kívánták összekötni. A kivándorolt cseh gondolkodók közül Európa-szerte ismertté vált Jan Arnos Komensky (Comenius), a Cseh Testvérek Szövetségének utolsó püspöke, akit már kortársai is „magister gentium"-nak neveztek. COMENIUS ÉLETÚTJA Comenius a morvaországi Magyarbródon (Uhersky Brod) született 1592-ben. Szülei jómódú parasztok voltak, A család eredetét sokáig homály fedte. Comenius szülőfaluja Morvaország keleti részén terül el, azon a helyen, ahol a Cseh Testvérek éltek és a Magyarország felé vezető út kezdődik. Nem véletlenül nevezték 2 Jan Zizka, Prokop testvérek stb. 3 Pfalzi Frigyes V. Frigyes néven 1610 1619-ben cseh királlyá választottak. —23 között pfalzi választófejedelem, akit