Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

Magyarbródnak, hiszen a cseh nyelvben az „uher" magyart jelent. A legújabb kutatások szerint (Bakos József, A. Skarka, Jan Pösteny stb.) Comenius apai ágon magyar származású volt, és a család eredeti neve Szeges (Seges, Székes avagy Székes) volt.

4 A nagy pedagógus szülőföldjén mindmáig él a szájhagyomány Comenius magyar származásáról. Már régen is különösnek tűnt, hogy Comenius milyen széles körű ismeretekkel rendelkezett a magyar nyelvészet és történelem körében. Van írásos adat is arról, hogy Comenius egyik munkájának bevezetőjét eredeti családnevével írta alá. Ez a dokumentum a poznani archívumban található és a szöveget így írta alá: ,,Jan Arnos Ko .. . Szeges". Az bizonyos, hogy Comenius haláláig lángoló hazaszeretetet érzett szülőföldje, Morva- és Csehország iránt, de magyarországi működése során tanúsított rokonszenve a magyarság és a magyar kultúra iránt bizonyságul szolgált arra is, hogy igazi tudós és gondolkodó volt. Nemcsak írásaiban hirdette a tudás és az ismeretek egyetemes voltát, hanem mindennapi életében is felülemelkedett a nemzeti különbségeken. Magyar származása bennünket is méltó büszkeséggel tölt el, ami nemcsak a nagy tudóst illeti, hanem a szomszéd népek közeledésén fáradozó embert is. Comenius alig 10 éves korában elvesztette szüleit, és németországi rokonaihoz került Strassnitzba. Valószínűleg itt vette fel rokonainak nevét, és cserélte fel a Szeges családi nevet Komenskyre. A Cseh Testvérek támogatásával végezte el iskoláit Strassnitzban, majd Prerauban. Innen a herborni, majd a heidelbergi egyetemre került. A herborni egyetemen ismerkedett meg a kor egyik kiváló gondolkodójával, Alstediusszal, aki óriási hatással volt az ifjú Comeniusra. Alstedius

5 foglalkozott azzal a gondolattal, hogy enciklopédikus ismereteket kell tanítani az iskolákban és így kiküszöbölhetők az oktatásban mutatkozó aránytalanságok. Tulajdonképpen ez a panszofia elvének egyik kiindulópontja. Németországi tanulmányai után a Cseh Testvérek Comeniust pappá szentelték, és az egyik morvaországi gyülekezet élére állították. A fehérhegyi csatavesztés meghatározta Comenius későbbi életét. Több évig bujkált, majd 1027-ben menekülő Cseh Testvérek egy csoportjával együtt elhagyta az országot. ,,Egész életem vándorlás volt, folyton változó éjjeli szállás, hazát soha sehol nem találtam!"^ — írta később életéről. Újra és újra visszatérő kép Comenius életében, hogy pusztuló városok és falvak között menekül, hogy újrakezdhesse életét. Közben elveszti feleségét és gyermekeit, de egyet soha, a töretlen hitét. Állandóan dolgozik és írja munkáit, amik kora tudományos színvonalán túllépve új korszakot nyitnak a tudományos élet több területén. Először a lengyelországi Lesznóba került, ahol a helyi gimnázium tanára, 4 Bakos József: Comenius származásáról — a Szeges családnévről. — Magyar Nyelv, 1965, 61, 89-91. 5 Alstedius (Alsted), Johann Heinrich (1588—1638), filozófus és teológus. 1619-ben Erdélybe, Gyulafehérvárra hívták, s itt is halt meg. Lullus és Ramus elkésett híve, ezek tanítását akarta Aristoteles logikájával egyeztetni. Nem önálló filozófus, de fáradhatatlan munkása a tudományoknak. Leghíresebb munkája: Enciklopédia (1620—1630), amelyben az összes emberi ismereteket akarta összeszedni. 6 Ksaft (végrendelet), Amszterdam.