Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

COMENIUS ÉS AZ EGÉSZSÉGI NEVELÉS* 1592-1670 Születésének 300. évfordulójára KAPRONCZAY KÁROLY A

16 —17. század ellentmondásokkal telített kora a feudalizmus bomlásának és a polgári társadalom kibontakozásának időszaka. A fejlődés Európa nyugati területein (Anglia, Hollandia) sokkal nagyobb mértékű, mint a középső és a keleti részeken. Az iparral és a kereskedelemmel foglalkozó rétegek nemcsak a polgári körülmények megteremtéséért küzdöttek, hanem általános támadást indítottak a katolikus vallás és az egyház kezében levő nevelésügy ellen is. Az antifeudális és egyházellenes mozgalom népi-nemzeti jelleget öltött. Az előzményeknél gondoljunk csak a csehországi huszitamozgalomra, amely eredményeként kifejlődött a cseh nemzeti kultúra. Husz János

1 és követői, majd a tehetséges utódok a nemzetté válásért és a német hódító törekvések elhárításáért szálltak síkra. Husz János cseh nyelvű prédikációiban az antifeudális elvek hirdetése mellett az emberek természetes képességeiről és a tudás jogáról beszélt. A feudális társadalom bírálata vallási köntösben jelentkezett és nem véletlenül ítélte máglyahalálra Huszt a konstanzi zsinat (1415). A pápa és a német-római császár azt remélte, hogy a máglyával együtt elhamvad a gondolat is, de ellenkezőleg történt. Felizzott a szenvedély, és Csehországgal együtt egész KeletEurópában a huszitizmus tanításai éreztették hatásukat. Nem sikerült a „vasfejű" cseheket meggyőzni, és megindult a háború, amelyben a cseh nép nem volt egységes. A huszitizmus két ágra szakadt, és a kelyhesek — a gazdag iparosok, kereskedők és értelmiségiek — megelégedtek csupán az önálló egyház megalakításával és az egyházi javak elkobzásával. A másik ág, a taboriták zöme a városi szegénységből és a parasztságból került ki, és így érthető, hogy a jobbágyság felszabadításának gondolatával és társadalmi reformok kérdéseivel foglalkoztak. * A szerző dolgozatának rövidebb, német nyelvű változata Comenius und die Erziehung zur Hygiene címmel megjelent a Medical History in Hungary 1970. (Com. Hist. Artis Med. Suppl. 4.) 81—92. oldalán. (Szerk.) 1 Husz János (Jan Hus) (Ki(i9? —1415), jobbágy származású prágai pap, egyetemi tanár, a huszita mozgalom elindítója. Egyházi reformgondolatokkal lépett fel, amelyek a feudális kizsákmányolás ellen is irányultak. A német befolyás alatt álló Csehországban Husz hatására németellenes mozgalom bontakozott ki és cseh nemzeti jelleget öltött. 1414-ben a konstanzi zsinat elé idézték, s bár Zsigmond német-római császár védlevélben biztosította, a zsinat halálra ítélte és máglyán elégették. 3 Orvostörténeti Közlemények 60—61.