Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Perjés Gábor: Balassa János szerepe a magyarországi urológia előtörténetében

sikertelennek bizonyult a nagy teriméjű kő miatt. (A bevezetett eszközt megnyitni sem tudták.) Ismételt sikertelen kísérlet után, a kismedence kimenetelét felülmúló kő miatt sem „sectio vestibularis", sem az oldalmetszés (sectio lateralis) nem jöhetett szóba. Egyetlen megoldásnak a „fanív fölötti hólyagmetszés" ígérkezett. Hüvely-hólyagmetszést a sipoly veszélye, ill. normál anatómiai viszonyok megtartása miatt nem végezhetett. Balassa az egyenes hasizom és a m. pyramidalis, majd a fascia bemetszésé után a hashártya szoros védelme mellett a hólyag mellső falát szabaddá tette. Az üres hólyagot (a műtét a hólyag feltöltése nélkül ment végbe) meggörbített, vájt kutasz vezetésével nyitották meg. Mintegy tyúktojásnyi követ távolítottak el, melynek burkát phosphat, magját Ca-oxalát alkotta. Balassa korában a fanív fölötti hólyagmetszést egyrészt hashártyasérülés következményes hashártyalobbal, másrészt a hólyag körüli laza szövetek húgybeszűrődése miatt nem végezték. A fenti szövődmények elkerülésére a hólyagba ruganyos húgycsapot (katéter) rögzítettek, ezenfelül egy keskeny csíkot vezettek a sebbe a hólyagig a kiömlő vizelet elvezetése végett. A húgycsapot víz befecskendezésével tisztították. Másnap reggel hashártyagyulladás lépett fel. Nadályok és jeges borogatás ráhelyezésével igyekezett Balassa a lobot kivédeni. Harmadnapra a gyulladásos tünetek enyhültek, a húgycsapot és a csíkot eltávolították. Ezután a műtéti seben folyt a vizelet a műtét utáni 27. napig. Az 5. hét végén a beteg gyógyultan távozott. V. Balassa sebészeti koródáját Európa-szerte ismert intézetté tette, egyéb erényei mellett gyors reagálása az orvostudomány új eredményeire. Balassa, Middeldorf boroszlói tanár által 1856-ban bevezetett galvanocausticát az aether és a kloroform műtői gyakorlatban való alkalmazása óta, a sebészeti haladás újabb megtett mérföldkövének tartotta, és klinikáján már 1858-ban alkalmazta.

1 (i 1859-ben az Orvosi Hetilap hasábjain kimerítő cikksorozatban számol be elektromos árammal végzett chirurgiai megoldásairól. A galvanocausticának, mint minden tetszetős találmánynak, az lett a sorsa, hogy egyfelől túlértékelték hatáskörét, másfelől a régihez ragaszkodók minden vérzés csillapítását követelték tőle. Az előbbiek a galvanocaustica eredményei által nem lettek kielégítve, csalódtak, az utóbbiak mint hasztalant elvetették. Balassa tanulmányának megírásával azon kívánságának tett eleget, hogy ezzel is segítette az új műtéti megoldás helyes megítélését, és a „józan bírálat"-ot, majd a galvanocausticát az orvosi-sebészi gyakorlat pótolhatatlan részévé teszi. Az itt közölt hímvesszőcsonkítás esete a hazai urológia első elektromos árammal végzett műtétjét jelentette.

17 K. György, 55 éves, solymári földműves, karfiolszerű daganatával 1858. ápr. 14-én nyert felvételt. Hímvesszőjének mellső felét lúdpete nagyságú dudoros 16 Balassa János: Tájékozás a galvanocaustika mint sebészi műhatány körül — Wiener Med. Wochenschrift. 1859. 46 — 47. sz. 17 Balassa i. m. Szemcsésrák (cancer epithelialis) a hímvesszőn. Csonkítás galvanocausticával; semmi vérzés.