Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Perjés Gábor: Balassa János szerepe a magyarországi urológia előtörténetében

Balassa ezután különböző vegyi összetételű kövek alaki és egyéb fizikai tulajdonságait írja le nagy precizitással. A szerző korában elterjedt volt a kőnek fémkutasszal való vizsgálata, mely összetételre való tekintettel magasabb, ill. mélyebb hangokat adott. E helyen említi meg a Brock-féle kutaszkészüléket, mely a keletkezett kis erősségű hangok felélénkítésére szolgált. 135 húgyköves betege közül csak 122-nél került sor műtéti beavatkozásra, mivel 13 esetben a baj elhanyagolt volta következtében fellépett másodlagos elváltozások a szervezetben mindennemű operatív behatást tiltottak. Különben a műtött betegek nagy részénél fellépett következményes „húgyvezidtakár, idült veselob, vesekehely-tágulat következményes vesesorwal". A műtét alá vett 122 húgyköves betegnél hólyagmetszés 92 esetben, kőmorzsolás pedig 30 esetben történt. A 92 hólyagmetszett (hólyagmetszés alatt itt kőmetsző helyzetben végzett oldalmetszést kell érteni — P. G.) egyén közül meghalt 11. A 11 kőmetszés után meghaltak közül két alkalommal vesekehely s „húgyvezédkitágulat", 1 — 1 alkalommal idült veselob és „vezédátlyukadás" szerepelt halál okaként. Egy esetben a beteg „járványos hagymáz"-nak esett áldozatul a műtét utáni 30. napon. 5-ször hólyag- és hashártyagyulladás volt a halál oka a 3. és 5. napon. A kőzúzás utáni 5 haláleset közül egyszer tüdőgümőkórban, két alkalommal idült „vesesorvban", egy-egy alkalommal veselobban, ill. uraemiában halt meg a beteg. Említésre méltó, hogy korának gyakori szövődménye, a végbél-hólyagsipoly, ill. urin-infiltratio egyszer sem fordult elő Balassánál. Ami a sebgyógyulást illeti, 2 gyereknél 8—10 napig, a többieknél 21—60 napig tartott a gyógyulás. A hólyagmetszés által kivett köveket, 7 kivételével, egészben sikerült eltávolítani. Kőkiújulást 3 esetben észlelt: 1, illetve 2 év múlva, 2 alkalommal kőmorzsolás, egyszer kőmetszés után. IV. Balassa szükségesnek tartotta, hogy a pesti sebészeti kóroda százat meghaladó oldalmetszési esete után az első magas hólyagmetszést közölje.

15 Fellépését megelőzően a kőmetszésnek hatféle változatát ismerték és gyakorolták a sebészek, így például a „lithotomia cum apparatu altu" (seu sectio alta, seu Methodus Franconiana, vagyis magas kőmetszés), az az eljárás, amit Balassa a szokásos lithotomia cum apparatu laterali — oldalsó kőmetszés — helyett alkalmazott. Jelen ismereteink azt igazolják, hogy Balassa előtt hasonló műtéti beavatkozást Magyarországon senki sem végzett. Balassa dolgozatát K. J. 7 éves kislány esetére építette fel, aki igen leromlott általános állapotban, állandó vizeletcsurgással (enuresis) került felvételre. Hoszszas előkezelés után chloform-rauschban „kőmorzsolást" kíséreltek meg, mely 15 Balassa János : Adalék a fanív fölötti hólyagmetszés (hoher Blasenschnitt) méltánylásához. — Orv. Hetil. 1859. 21. sz.