Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Katona Géza: Orvosi látleletek a pesti bíróság előtt a XVIII. század második felében

Figyelmet érdemel a lőtt sérülés helyéből levont következtetés is, mely szerint a lövést „az elhalt lábára adták le, de az fatalitás folytán kissé feljebb talált". E következtetés alapját a boncjegyzőkönyvben hiába keresnők. Magyarázatát a büntetőper többi iratában találhatjuk, amelyekből kiderül, hogy az elhalt idegen jövevény, akire a lövést Pest város mezőőre „józan életű, becsületes ember adta le". Feltehetően a látlelet is hozzájárult ahhoz, hogy a bíróság büntetés kiszabása helyett csupán kártérítéssel sújtja a szőlőlopáson tettenért tolvaj megölésével vádolt mezőőrt. A boncleletet aláíró doktor Antonius Miller neve nem ismeretlen az orvostörténészek előtt. Antonius Millernek, Pest város korabeli tisztiorvosának Pestre költözését Magyary Kossá — Mayer Ferenc Kolosra hivatkozva — 1771-ben jelöli meg. Tekintve, hogy az ismertetett bonclelet szerint Antonius Miller már 1759-ben is városunkban működött, 1771 nem ideköltözésének, hanem a pesti polgárok sorába történt felvételének lehet az időpontja. A következő bonclelet Molnár Erzsébet bűnügyében — 1785. esztendőben — készült. A pozsonyi származású leány ellen gyermekölés (infanticid) bűntette miatt indult eljárás, mivel újszülött gyermeke bűncselekményre utaló körülmények között meghalt. E bűntett elkövetőire a korabeli bűnperekben rendszerint halálbüntetés várt. A pesti bíróság, amely nem követte a kegyetlenkedéseikről hírhedt német bíróságok példáját, széles körű bizonyítási eljárást vezetett be. Bizonyítványok hosszú sora igazolja a fiatal nő becsületes életmódját. A perben döntő szerepet töltött be az újszülött holttestének boncolásáról készített német nyelvű lelet, melynek fordítását* teljes egészében alább közöljük: Visum et repertum a helybeli kórházba 785 septembris 17-én holtan beszállított újszülött fiúról, amelyet én, alulírott v, Stipsichz jelenlegi városi medikus jelenlétében vizsgáltam meg, és rajta a kés rátétele előtt más sérülésnek a sajátosságait nem észleltem, mint a herezacskó nyálkás ekozen-daganatát, gyulladásos állapotban a szokásos himlőfoltokkal ( Wasserblattern- Windpocken), Az általam eszközölt bemetszések során ezekből a gyulladásos daganatféleségekből hússzínű folyadék folyt, ennek üregében találtattak a herék, már függve, természetellenesen nagyok, kemények, vértől telítettek ; ezek kettébevágása után bennük alvadt, fekete vért észleltem és semmi mást. Ennek oka a túl sok valószínűség miatt vagy csak nagyon bizonytalanul, vagy egyáltalán nem állapítható meg, másrészt mindkét nembeli gyermekek szoktak nemi szerveiken különféle betegségeket magukkal együtt világra hozni s a segítség elmulasztása esetén elhaláloznak. Pesten kelt mint fent. Franz Anton Reich városi nyilvános seborvos * Lásd a II. számú mellékletet. Fővárosi Levéltár, „Actorum Criminalium" 1785. 1900. sz. ügy.