Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Katona Géza: Orvosi látleletek a pesti bíróság előtt a XVIII. század második felében

Assentior hujc per Dnum Chyrurgum Reich appoirlo opinioni, Pestini, 18. octobris 785 Mich : Soretich Prac Med : Professor FacuU : Senior sign. Franz Anton Reich sebész „Visum et Repertum"-ja, bár az előzően idézett okmányokhoz hasonlóan a teljesség igényeit szintén nem képes kielégíteni, egy-egy ténykedés leírását a korszak színvonalához viszonyítva szakszerűen tartalmazza. A boncleletnek külön érdekessége, hogy a bevezető részében említett v. Stipsichz városi orvos nem más, mint Ferdinand Carl Stipsichz, a pesti egyetem első sebészprofesszora. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a gyermekgyilkossággal gyanúsított leányanya ügyében a boncleletet maga Michael Soretich orvosprofesszor, az egyetem dékánja vizsgálta felül, s jegyezte fel reája beleegyező nyilatkozatát. A közel kétszáz éves iratok tanulmányozása során úgy tűnik, hogy a bíróság nagyon alaposan meggondolta a vádlott ellen hozott felmentő ítéletet. A bírósági iratokból ugyanis kitűnik, hogy az idézett boncleletet egy ismeretlen összetételű „Comissio Magistralis" is felülvizsgálta, egyetértve az előző orvosi állásfoglalással. A XVIII. század utolsó évtizedében az igazságszolgáltatásba szakértői minőségben bekapcsolódó orvosok tevékenysége nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is észrevehetően fejlődik. Pest város tisztiorvosi funkcióját ekkor dr. Haffner János töltötte be, akinek latin nyelvű lát- és boncleletei mind tartalom, mind rendszeresség tekintetében magasan elődei munkái felett állanak. Dr. Haffner, aki nevét a Rókus-kórház építésének kezdeményezésével tette maradandóvá, az igazságügyi orvosi ténykedése során is említésre méltó örökséget hagyott. A századforduló körül még gyermekcipőben járó bírósági orvostan sokat ígérő körvonalai jól szemléltethetők a gyilkossággal vádolt Bogyay Ferenc bűnügyében. Ez a véres bűnügy, amelynek Gramaszta nevű görög kereskedő 10 éves leánya esett áldozatul, akkortájt nemcsak Pesten, hanem az egész országban nagy feltűnést keltett. A gyermeket szülei rövid távollétében az otthonában ölték meg. A tettest — egy jó házból származó deákot — a gyilkosság révén eltulajdonított értékek eladása közben, néhány hónap múlva fogták el. Makacsul tagadott, s azt hangoztatta, hogy a nála megtalált tárgyakat nem ő rabolta el, hanem csupán találta. A büntetőper bizonyítékainak kiindulási pontja a bonclelet volt. A boncolást Theodor Fleischner kórházi sebész és dr. Haffner tisztiorvos végezték. Az elkészült „Visum Repertum" hűen tükrözte azokat az elveket, amelyeket a nagyszombati, majd a bécsi egyetem nagyhírű professzora, Joseph Jacob Plenk az ,,Elementa Mediciane et chirurgiae Forensis" c. „Inspectio cadaverum legális" c. fejezetében 178G-ban lerögzített.