Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Katona Géza: Orvosi látleletek a pesti bíróság előtt a XVIII. század második felében

véve, elismeréssel kell megemlékezni a látleletek készítőiről, a pesti bíróság által leggyakrabban bevont chirurgusokról, Ferdinand Thomáról, Anton Reichről, Teodor FleischervőX, Joseph Vranesichtzröl, Andreas Paulovitsvól. Valószínűleg nem tévedünk, ha ezeket az akkori sebészi kar legtekintélyesebb képviselőinek tekintjük, amit alátámaszt az a körülmény is, hogy közülük többen (pl. Thoma 1709-ben) pesti polgárjogot kaptak, sőt Paulovits több alkalommal külső városi tanácsos is volt (Schmall adatai). Ad 2. A bíróság előtt folyó orvosi tevékenység középpontjában a boncolás állott. A boncolásokat többnyire a sebészek végezték, de a bírósági iratokból arra következtethetünk, hogy felnőttek elhalálozása esetén — főleg, ha kifejezetten bűncselekmény gyanúja forgott fenn — minden esetben medikus doktor, többnyire a városi fizikus is közreműködött. Az első boncleletet 1759-ből közöljük (fordítás német nyelvű eredetiből*) Alulírottak bizonyítjuk, hogy miután megvizsgáltunk és felboncoltunk bírósági határozat alapján egy puskalövéssel megölt férfiszemélyt, az ügy sajátosságait az alábbiak szerint találtuk. így az említett férfiszemély egy sörétlövést kapott a bal csípőjébe, amelynek révén az itteni hosszanti vasa maiora, különösképpen azonban az itteni különösen nagy artéria vagy i'tőér elszakadt és szétroncsolódott, amelyből szükségszerűen halálos haemorrhagiának vagy elvérzésnek kellett bekövetkezni, s ez ténylegesen be is következett. A sörétek azonban tovább nyomultak be a testbe az ossis pubis megsértésével, de a lágyrészekben nem okoztak károsodást, úgyhogy csupán az említett artéria elszakadása s az abból bekövetkezett halálos vérzés tekinthető a halál tényleges okának. Egyébként a lövés helyéből arra lehet következtetni, hogy azt az elhalt lábára adták le, de az fatalitás folytán kissé feljebb talált ; ha ugyanis ez a lövés csupán egy hüvelyknyivel lejjebb történt volna, úgy az az elhaltnak nemcsak életveszélyt nem okozott volna, hanem csupán kismértékű akadályoztatást hozott volna létre, amennyiben az izomzat s a húsos részek sérültek volna meg. Aláírva Pesten, 17 59. június 5-én. Anton Miller medikus doctor Johann Georg Zanepp kórh. sebész Ferdinand Thoma polg. sebész Nem áll szándékunkban a bonclelet részletes elemzése, csupán azt kívánjuk megjegyezni, hogy a lőcsatorna feltárása és a sérülés élettani következményeinek megállapítása hitelt érdemlőnek tűnik. Az a jogi hiányosság, hogy a bonclelet készítői nemcsak az elhalt nevének közlésével maradnak adósak, amely pedig a boncolás időpontjában ismert volt, éppen úgy negatíve befolyásolja ezen okmány értékelését, mint az elhalt életkorának és lényeges fizikai sajátosságainak, valamint a lőcsatorna feltárásán kívül végzett egyéb más bonctevékenységre vonatkozó adatok ismertetésének elmulasztása. * Lásd az I. számú mellékletet. Fővárosi Levéltár, „Actorum Criminalium" 1759. 35. sz. ügy.