Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Katona Géza: Orvosi látleletek a pesti bíróság előtt a XVIII. század második felében

ORVOSI LÁTLELETEK A PESTI BÍRÓSÁG ELŐTT A XVIII. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN* KATONA GÉZA I. A pesti városi bíróság ítélkezési gyakorlatában a bizonyítékok között rendszeresen helyt kaptak az orvosi látleletek. A XVIII. század második feléből meglehetősen épségben fennmaradt büntető periratok között egyetlen olyan élet elleni bűnügy sem található, ahol a bíróság nem szerezte volna be városi fizikus vagy chirurgus (sebész) látleletét. E megállapítás jelentőségét fokozna az a körülmény, hogy ezen időszakban Magyarország területén országos hatályú törvények nem szabályozták a büntetőeljárás lefolyását, s ezen belül az orvosok szakértőkénti igénybevételét. A pesti bíróság előtt folyó ügyekben az orvosi tevékenység alapját ez idő tájt tulajdonképpen V. Károly német-római császár 1532-ben kiadott büntetőtörvénykönyvének, a „Karolina"-nak 149. §-a képezte, amely kimondotta: ,,A bíró két esküdttel, s egy vagy több seborvossal — akiket előzetesen megeskettek — a megölt személyek testét a temetés előtt szorgalmasan szemlélje meg, s a rajta talált sebeket, ütések és csapások nyomát mérje meg, s szorgalmasan jegyezze fel" Mivel országos hatályú magyar büntetőtörvénykönyv megalkotására a XVI. és XIX. század között egyáltalán nem került sor, az igazságszolgáltatás rendjét, s ezen belül is a bizonyítási eljárás lefolytatását döntően befolyásolta a Karolina alapján kiadott alsó-ausztriai büntetőtörvénykönyv, az ún. Praxis Criminalis. A német anyanyelvű lakossággal benépesített városok — Pestet is ideértve — bíróságainak tevékenységére befolyást gyakoroltak a Habsburg-birodalom német tartományaiban életbe léptetett büntetőtörvények is. Ezek sorában mind büntetőjogi, mind az igazságszolgáltatással kapcsolatos orvosi tevékenység szempontjából Mária Terézia és II. József büntető eljárási törvényei érdemelnek figyelmet. Mária Terézia uralkodása alatt 1769-ben kiadott Constitutio Criminalis Theresiana (korabeli nevén Theresiana) 26. cikkelyében nem kevesebb, mint 37 §-ban foglalkozik a „corpus delicti" megállapításának módszertanával, s ebbe a keretbe illeszti be az orvosszakértők igénybevételének részletesen kidolgozott ügyrendjét is. „A corpus delictit" a korabeli német jogászi felfogásnak megfelelően kiter* Előadás formájában elhangzott a Magyar Orvostörténelmi Társaság ülésén a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtárában H)(>8. december 15-én. — A szerk.