Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Ormos Pál: Hódmezővásárhely egészségügyi fejlődése

fizetése évi 500 Ft, 80 Ft lakbér és 300 kéve nád volt. A jobb módúaktól 24 kr látogatási díjat is kérhetett. 1836-ban két további doktor is jött a városba, Pap Ferenc és Toperczer Ferenc, majd 1839-ben Schwartz Miksa és Steindl János orvosdoktorok működtek a városban. Az első gyógyszertár 1812-ben kezdte meg működését. Ennek tulajdonosa Simonides András volt, aki már 180ö-ban jött a megyébe, de Vásárhelyre csak 1812-ben. Ezt a gyógyszertárat azonban a megye csakhamar bezáratta rossz híre miatt. 1820-ban Toperczer Tamás, majd 1831-ben Czukor nevű gyógyszerész szerepel a jegyzőkönyvekben. A gyógyszertár forgalma állandóan emelkedett annak ellenére, hogy a lakosság még mindig gyakran vette igénybe a házi szereket. Ezért 1837-ben egy második gyógyszertárt is engedélyezett a város, és ennek Simonides Antal lett a tulajdonosa. Ettől kezdve állandóan volt a városban orvos is, gyógyszertár is, és most már kórház felállítására kezdtek gondolni. A város ekkor megyeszékhely volt, és a megye 1828-ban elhatározta a városban a kórház felállítását. Ehhez a város is hozzájárult 500 Ft-tal. A határozat azonban kivitelre nem került, a kórház nem készült el. Mikor 1831-ben nagy kolerajárvány volt, a megye rendeletére az ún. Hajda-vendéglőt rendezték be kórháznak, s a városnak tabáni részén egy magánház udvarán is rendeztek be járvány kórházat deszkából építve. Végre sok huzavona után 1833-ban a mai Lumumba utcában építette fel a vármegye a kórházat, amely egészen a felszabadulás utáni időkig mint épület megvolt (1. ábra). A megye állandóan sürgette a várost egy városi kórház felállítására. Egyes jómódú lakosok erre a célra nagyobb összegű pénzt is felajánlottak, de a kórházat mégsem tudták felépíteni, mert az anyagi alapját képező legelőt és földet sem a város, sem a földesúr nem akarta biztosítani. így azután a városi kórház építése elmaradt. A megye székhelyét és vele együtt a megye kórházát is elhelyezték Hódmezővásárhelyről. A város nem térhetett ki az építés elől, és ezért az 1853—54. évi költségvetésben 2500 Ft-ot irányoztak elő kórházépítésre. Az építés megint el1. ábra: A kórházépület 1833-ban