Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Veres Jenő: Fejezetek a szülészet fejlődésének történetéből Kárpát-Ukrajnában a XIX században

után ugyanúgy folytatták munkájukat, mint azelőtt, s nem engedve az okos szónak, mereven ragaszkodtak saját „kipróbált módszereikhez". A szappant és a körömkefét teljesen szükségtelen és hiábavaló tárgyaknak tartották. Másrészről, mint ezt Ung vármegye tiszti főorvosának egy 1889-ben tett előterjesztése is hitelesíti, azoknak, kik meggyőzettek az ún. szülészeti tisztaság hasznosságáról, gyakran nem volt se szappanuk, se körömkeféjük [4]. Az ungvári bábaképző tanintézet kétéves működése után még mindig csak 115 képzett szülésznő működött a négy kárpát-ukrajnai megye területén [23]. A lakosság szülésznői ellátottságának 10 ezer lélekre kiszámított indexe 1,4-et tett ki. Az egész országra vonatkozó hasonló mutatószám ebben az esztendőben 4,9-delvolt egyenlő [23]. A XIX. század legutolsó évében Kárpát-Ukrajnában 222, többnyire az ungvári tanintézetben kiképzett szülésznő működött [27]. Természetes, hogy a szükségletekhez mérve ez sem volt elegendő. El kell ismernünk, hogy mind a szülésznői káderek növekedésének ütemében, mind a lakosság szakképzett szülészeti segéllyel való ellátásának terén Kárpát-Ukrajna az ország e tekintetben elmaradottabb területei közé tartozott. Erről az alább következő táblázat is tanúskodik; ennek összeállításakor a Magyar Kormány megfelelő Évi Jelentéseinek adatait dolgoztuk fel. 1. táblázat Összehasonlító adatok Kárpát-Ukrajna és Magyarország szülésznői ellátottságáról, az 1898 — 1900. években [25, 26, 27] Kárpát-Ukrajna Magyarország Évek Szülésznők száma Ebből minden 10 ezer lakosra jut Egy szülésznőre jutó lakos száma Szülésznők száma Ebből minden 10 ezer lakosra jut Egy szülésznőre jutó lakos száma 1898 201 2,7 370G 8878 5,4 1859 1899 222 2,9 3410 9395 5,6 1776 1900 222 2,9 3383 9684 5,8 1729 A táblázat világosan mutatja a szülésznők számának lassú növekedését KárpátUkrajnában. Ugyanakkor az összmagyarországi viszonyokhoz képest szembetűnő az itteni lakosság feleakkora szülésznői ellátottsága, jóllehet Kárpát-Ukrajna natalitása felülmúlta az összmagyarországi hasonló mutatószámot. Amíg tehát az említett terület natalitása ezekben az években elérte a lakosság 43—45 ezrelékét, ugyanakkor országos méretben csak 39—40 ezreléket tett ki [14, 25. 26, 27]. Második, nem kevésbé lényeges fogyatékossága a szülészeti ellátásnak a szülésznők rendkívül egyenlőtlen elosztása volt. Ennek következtében KárpátUkrajna községeinek csak kisebb része rendelkezett saját képzett szülésznővel. Mint az a Belügyminisztérium 1897. évi Jelentéséből kitűnik, az időben 522 kárpát-ukrajnai községben (a községek 76,3%-a) nem volt okleveles szülésznő.