Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok

talaja lévén, nincsenek mocsarak, mely tudvalevőleg a métely petéje, fejlődése számára alkalmas közeg. A jegenyei víz analízise Nyulas kémiai működésének lényegében végét jelen­tette, a protomedicusi teendők rövidesen olyan nagy mértékben lefoglalták őt, hogy önálló búvárkodását lehetetlenné tették. Felkarolta viszont Gergelyffi András. Udvarhely fizikusa működését. Gergelyffit Nyulas még szamosújvári orvos idejéből ismerte és becsülte, valószínűleg Nyulas példája ösztönözte Gergelyffit, hogy a gyógyvizek analízise felé forduljon. Homoród vizeinek vizs­gálatáról szóló jelentését mint erdélyi főorvos Nyulas véleményezte. Nem is elismerő szavai érdemelnek említést, hanem az, amit a kísérő iratban elmond az ásványvízvizsgálatok általános szükségességéről. „Nincsenek sokan az orvosaink között, akik az igen magasztos és az orvoslás számára különösen fontos kémiával foglalkoznának, még kevesebben akiknek lelkük, akiknek szabad idejük, kéz­ügyességük és elegendő türelmük volna a vizek analíziséhez" 105 . Nyulas szavai­ban visszhangzik az a már 1800-ban saját ásványvízelemező könyvében kifejtett véleménye, mely sürgeti a hazai ásványvizek elemzését és nemzetgazdasági hasznosításukat. Gergelyffi segítségét vette igénybe Nyulas akkor, amikor a báznai földgáz­kitörés és gyógyvíz vizsgálatára kirendelt társa, Moger Károly professzor meg­halt 106 . Az ő pártfogása révén Gergelyffi viszonylag hosszú időt (összesen 29 napot) fordíthatott az érdekes természeti jelenség megvizsgálására 107 . Nyulas Ferenc vízvizsgálatainak híre már életében nagy figyelmet keltett, így azt is tudták, hogy a borszéki ásványvizeket is vizsgálta. Halála után, 1812­ben a bécsi udvar rendeletet bocsátott ki, hogy a borszéki ásványvizekről írt jelentését fordítsák le németre, és tegyék közzé. A Gubernium jelentette, hogy igyekeznek megkeresni a kéziratot, javasolták azonban, hogy ne németre fordítsák le Nyulas írásait, hanem latinra, hogy Erdélyben sokan megértsék 108 . Ugyan­akkor a Gubernium is jelentette, hogy Gergelyffinek is van Kraszna megye vizeiről egy figyelemre méltó, már „a cenzúra alatt álló" munkája. Nyulas kéziratos munkáira vonatkozóan az erdélyi oktatásügy legfőbb fel­ügyelőjét, Mártonffi József erdélyi katolikus püspököt is megkérdezték, ,,a' kinél gondoltatott, hogy az írott Prothomedicus által analysáltatott Borvizekk Com­pendiuma, ennek halálával ottan maradott volna". 109 . A püspök jelentette, hogy a ,,A' nevezett Prothomedicus azon Munkáját megmutatta ugyan ... de azt holmi fogyatkozásoknak ki pótlása végett megint vissza vette". A Gubernium ekkor a kolozsvári elöljáróságot bízta meg, hogy nézessen utána Verestói Mihály archivarius által, aki Nyulas kéziratos hagyatékára és az özvegyére is gondot viselt, hogy „váljon a Radnai borvíz állapottyáról Magyar Nyelven készített munkái, vagy a Plantakrol és egyébféléknek természeti 105 G. T. p. 4385/180. 106 Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kolozsvári egykori kémiai-metallurgiai iskola. Az Egri Tanárk. Főisk. Tud. Közi. 1968. 315. 107 G. T. p. 7174/1808. 108 G. T. p. 458/1812. 109 G. T. p. 3258/1812.

Next

/
Thumbnails
Contents