Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok

„A' Marhának Innye körös-körül kisebesedik, 's nyelve apró hójagokkal rakva vagyon"

1

'

2

. A betegséget Nyulas többek között „a Szélbajt perjefű (Agrostispica Vendi)" fogyasztásával hozta összefüggésbe. A szarvasmarhavész leküzdése érdekében egy nyugaton már bevált gyógyszerrel is próbálkozott. Ilosvay említi elsőként, hogy Nyulas Kolozs-monostoron szalmiákgyárat alapított, ahol „büdös csontolajat", másként „Oleum animale Dippeli"-t állított elő s hozott forgalomba. Ez a szer az állatorvoslásban használt rothadásgátló. Újabb levéltári kutatásaink felderítették, hogy Nyulas már kolozsvári fizikussága idején, 1806-ban felajánlotta a Guberniumnak a maga gyártotta szert. Időközben, mint új országos főorvosnak, a kolozsvári orvosi bizottság élén magának kellett döntenie az Oleum empyreumaticum animale hatékonyságáról. A Nyulas és Keresztes Elek — kolozsvári fizikus — aláírta jelentés beszámol arról, hogy a csontolajat száraz desztilláció útján állítják elő, javallt rothadásgátlóként, külsőleg állati bőrmegbetegedésekben, belsőleg féregűzőként és fertőtlenítőszerként. Nyulas dicséretére szolgál, hogy jóllehet a Kolozs megyei falvakban az 1807-es marhavész idején a csontolajból ingyen osztott szét megfelelő mennyiséget a parasztok között, s a ragályos betegség rövidesen megszűnt az állatok között, ezt nem hozza összefüggésbe a csontolaj használatával, sőt megemlíti, hogy a falusiak a „tűrhetetlen bűz miatt" vonakodtak ezt az olajat alkalmazni. Magyar-Nádason ugyan meggyógyult két beteg állat, amely kapott olajat, de ezt nem tartotta elégséges bizonyítéknak. Ezért javasolja, ha a marhavész újonnan fellépne, a lakosság között megfelelő mennyiségű csontolajat újból ingyenesen kioszt, mert ez lehetőséget nyújt a jövőben az objektív ítéletre

13

. Magyar-Nádas községe egyébként már ez előtt a járvány előtt is híve volt ennek az új gyógyszernek, 1806. decemberben jelentette a falu bírája, Faragó Juon, hogy a „talált betegek még a' tollúnk halálra sententiázott desperatus borjú is a bíró kezében nagyobb orvossággal mind meggyógyultak, ujjak pedig azólta nem betegedtek meg"

44

. Erre az adatra, mint tudományosan nem ellenőrzöttre Nyulas még csak nem is hivatkozott a következőkben. Az Oleum animale empyreumaticumot 1673-ban állította elő első ízben Johann Conrad Dippel darmstadti születésű orvos, teológus és alkimista. A csontolaj több mint 200 évig Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendett az állatgyógyászatban. Balogh Kálmán „Gyógyszertan"-ában megemlíti Oleum animale phoetidum, Oleum cornu cervi, bűzös állati olaj néven. A XIX. sz. második felében csontokból és szaruszövetből állították elő száraz lepárlás útján. Balogh szerint állati féregűző, reumaellenes szer és „mélyszenvi ájulásoknál" (hisztéria) alkalmazott gyógyszer. Ugyancsak Balogh Kálmán „A Magyar Gyógyszerkönyv Kommentárja" c. könyvében

15 Oleum animale aethereum néven írja le, megemlítve, hogy a német gyógyszerkönyvekben hivatalos. Kémiai összetételét illetően a benzolt, nitrileket, a savakban oldható metil-, etil-, propil-, amil-, kapril-amint, továbbá piridint, pikolint, lutidint, kolidint, pirrolt, anilint, 42 G. T. p. 5706/1806. 43 G. T. p. 5684/1806. és 1354/1807. 44 G. T. p. 9654/1806. 45 Balogh Kálmán: A magyar gyógyszerkönyv kommentárja. Bpest. 1879. 816.