Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok

ammónium-karbonátot és ammónium-cianidot említi. A fentiek tükrében az Oleum animalenak valóban lehetett féregűző és rothadást gátló hatása. Szerepel az Oleum Dippeli a Román gyógyszerkönyv I— III. kiadásában is (1803 — 1893), Grunner Homeopatische Pharmacopoe (Leipzig, 1864) kiadásában stb. így tehát jó félszázaddal Nyulas munkássága után a „büdös csontolaj" még Európa-szerte igen használatos volt. Erdély protomedikusi székében A fent vázolt sokoldalú orvosi, természetkutatói és társadalmi tevékenység oly megbecsülést szerzett Nyulas számára, hogy 1806-ban a Neustädter Mihály elhunyta miatt megüresedett országos főorvosi tisztségre őt nevezték ki, pedig több minden szólt ellene, például az, hogy szabályos időben nem pályázta meg az állást, továbbá, hogy az üresedés óta majdnem másfél évig Szöts András, Kolozsvár fizikusa látta el mint helyettes ezt a tisztet. A szavazás során a Guber­nium hat tagja szavazott Szőtsre, 5—5 voks esett Barbenius József brassói, Kovács Antal marosvásárhelyi és Zoványi Imre Kraszna megyei hivatalos fizi­kusra 40 . A végső felterjesztésben azonban Nyulas, későbbi kérvényét 47 figye­lembe véve, Szőtscsel egy vonalba helyezve szerepelt. 1806, október 23-án kelt az az okmány, amelynek értelmében Neustädter örökébe Nyulas lépett, méghozzá nemcsak az országos főorvosi tisztséget tekintve, hanem annyiban is, hogy a „Szebenben működő árvaházban" ellátandó orvosi teendőkkel is őt bízták meg, bár Kolozsvárt lakott, kikötve, hogy ez a megbízás csak addig szól, amíg ezt a tisztet majd „valamely szebeni orvos betölti" 48 . Amikor Nyulas protomedicusi kinevezése megtörtént, Szőts — emberileg teljesen érthető módon — tiltakozott a döntés ellen, de felszólamlását nem vették figyelembe 49 . Rövid főorvosi működése során Nyulas igen nagy lendülettel vette ki részét Erdély egészségügye kérdésének rendezésében. Sem előtte, sem utána, míg Erdély különállósága megvolt, nem volt ennek a tartománynak ilyen buzgó, lelkes főorvosa. Egyik legelső intézkedése volt (1807. február 17-én), „hogy hivatalomnak mindjárt kezdetében az egész Orvosi Status Personalissal megösmerkedjem" felszólítást adott ki minden megyei és városi fizikusnak, hogy „a kézébe küldött mustra Tabellának rubrikái szerént, a maga kerületebéli Individumokat, magán kezdve el a sort, az Utolsó Bába Asszonyig, el nem felejtvén a Kontár orvoslókat is, conscribálja" 50 . Ez az összeírás el is készült, s sikerült a Gubernium számozatlan, dátum nél­küli iratai között megtalálni az összeírás alapján készült táblázatot 51 . 46 G. T. p. 4672/1806. 47 G. T. p. 8784/1806. 48 9153/1806 aul, ill. G. T. p. 2842/1806. 49 G. T. p. 8784/1806. 50 Marosvásárhelyi Áll. Levéltár. Acta Politicis. 145/1807. ­51 G. T. Cista diplomatica, Vegyes normalia. 17. kötet végére bekötve.

Next

/
Thumbnails
Contents