Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777
A GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉS IDŐRENDI ÁTTEKINTÉSE A gazdag orvostörténeti irodalom ellenére talán nem esünk az ismétlés hibájába, ha végigfutunk azokon az eseményeken, melyek az orvoskar életében szorosabb kapcsolatban álltak a gyógyszerészképzéssel. Mivel az új orvosi kar elsó'sorban orvosképzésre volt hivatva, mind az alapítási oklevélben, mind az eddig fellelhető instrukciókban még annyi szó sincs a gyógyszerészképzésről, mint pl. van Swieten 1749-ből származó reformtervezetében. A Nagyszombatot megelőző említett tervezetek és a nagyszámú egészségügyi rendelkezés azonban világosan mutatja, hogy az új orvosi karon helyet kell hogy kapjon a szükséges nem orvosi egészségügyi személyzet: a gyógyszerészek, sebészek és a szülésznők. Az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem az orvosi kar által vált teljessé. Az, orvoskar hosszú politikai, de főleg gazdasági jellegű tárgyalások után 1769. november 7-én nyert legfelsőbb jóváhagyást, amit a Helytartótanács december 14-én hirdetett ki. 10 A rendeletben ugyan szerepel a számunkra oly fontos két új tantárgy, a botanika és a kémia, de gyógyszerészképzésről egyelőre még nincs szó. Az időszak, a hétéves háború (1756—63) utáni tartós béke úgy látszik kedvezett az építő elhatározásoknak, mert rövid egy évvel az orvoskar létrehozása után, 1770. október 4-én napvilágot látott a Constitutio normatíva rei sanitatis? az első Magyarországon érvényes átfogó egészségügyi rendelkezés. 17 Jelentősége nemcsak gyógyszerészeti, hanem gyógyszerészképzési szempontból is kiemelkedő, mert először utalta a gyógyszertártulajdonosokat egyetemi vizsgára. 18Több szerző, köztük Ernyey József™ kifogásolta, hogy a rendelet csak általában beszélt vizsgáról és névleg meg sem említette az új nagyszombati orvoskart. Szükségszerű ezért megjegyezni, hogy a Constitutio sanitatis egész más államigazgatási vonalon készült, és szövegezésében az orvoskar érdemes bajnokai helyett főleg Hódosi Skollanits Ferenc, Pozsony megye főorvosa szerzett magának érdemeket. Azonkívül a nevezett rendeletnek az örökös tartományokra érvényes, lényegtelen eltérésű német szövegét már 1770. január 2-án kihirdették, 20 csaknem egyidejűleg az orvoskari alapítólevéllel (1769. dec. 14.). Érthető, hogy az akkori bürokratikus ügykezelés mellett nehezen lehetett volna ezt a fájó hiányt kiküszöbölni. Az új orvosi karon 1770. november 29-én volt az első évnyitás. 21 Duka Zólyomi megállapítása szerint 22 azonban nem szabad ezt az eseményt túlbecsülni, mert 16 Instaurata Facultatis Medicae in Universitate Tyrnaviensi. Linzbauer X. F. : i. m. II. 508 — 511. és teljesebben: Kovachich, M. G. : Merkur von Ungarn, 2. 1 787. 49. és köv. 1. 17 Linzbauer X. F.: um. II. 535.: „Normativum generale in re sanitatis" cím alatt is emlegetik. 18 Uo. 542.: „Agendi norma pro Pharmacopolis" c. fejezet első bekezdése. 19 Ernyey J. : i. m. 498 — 499. 20 Linzbauer X. F. : i. m. I. 821. 21 Györy OKT. 49. 22 Duka Zólyomi N. : Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvostudományi karán. = Comm. Hist. Artis Med. 51 — 53. (1969.) 35.
