Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: Schoretics és a belorvostan tanítása a nagyszombati egyetemen

1741. szeptember 2-án született a Sopron megyei Horvát-Zsidányban.

7 A bécsi egyetemen avatták orvosdoktorrá 1765. szeptember 5-én. A bécsi katonai kórházban töltött asszisztensi évek után hazatért. Veszprém megye választotta meg tisztiorvosává. Van Swieten ajánlatára nevezte ki Mária Terézia 1770-ben a nagyszombati egyetem orvostanáráva. Schoretics nemcsak kitűnó' gyakorlatú orvos volt, hanem mint azt tanártársa, majd tanszéki utóda, Trnka Vencel írja „Oratio funebris in exequiis Michaelis Schoretics praexeos clinicae prof. ab regia scient, univers, pestiensi celebratis dicta" c. gyászbeszédében,

8 nagy általános műveltségű tudós. így válik érthetővé, hogy orvosprofesszorrá történő kinevezésével egyidejűen lesz a filozófiai fakultás igazgatója és mint ilyen, az egyetemi consistorium tagja.

9 Utóbbi nem volt könnyű hivatal, de Schoretics nagy tapasztalattal, közmegelégedésre látta el. Erről a Merkur von Ungarn egy évvel halála után a következőképpen ír: "Wie verträglich dieser Mann gewesen seyn muss, kann man auch daraus abnehmen, weil er, als Direktor dieser Fakultät, die mit Jesuiten ganz besetzt war, welche dazumal noch in vollen Ansehen zu seyn schienen, nie mit denselben in eine Kollision kam, welches wohl schwerlich zu vermeiden war .. ."

10 Az orvosi karnak Prandt dékánsága alatt seniora lett. Előadásait a gyakorlati orvostanból (praxis medica), csütörtök kivételével, naponta reggel 8—9-ig tartotta. Mind gyakorlati, mind elméleti oktatói munkásságát a kortársak nagyrabecsülték. A klinikai oktatás nem minden nehézség nélkül folyt, de hallgatói „... ungeachtet die medizinische Schule durch 7 volle Jahre kein praktisches Hospital hatte, in Erkennung der Krankheiten sehr vorsichtig und geschickt wurden/'

11 Schoretics egyetemi előadásainak fontos kiegészítője volt az a klinikai magánoktatás, melyben a német, különösen a hallei egyetem tanárainak mintájára, hallgatóit részesítette.

12 Ennek a privatissimumnak egyébként éppen a Felvidéken — függetlenül külföldi példáktól — régi hagyományai voltak, ahol a fakultás alapítása előtt több tudós és egyben nagy praxisú orvos tartott fenn orvosi magániskolát, amilyen pl. az Academia Molleriana volt. Hasonló orvosi magániskolákkal találkozunk Erdélyben is a 16—18. század folyamán.

13 Ezek a magánórák, melyeken Schoretics beható, praktikus klinikai oktatásban részesítette hall7 Szinnyei szerint Czinefalván. 8 Pest 1786. 9 Győr y T. : i. m. 37. A consistorium volt az állami hatalom letéteményese. A magistratust — az egyetem autonom testületét — a rektor és a dékánok alkották. 10 Merkur von Ungarn 1787. No. 58. 11 Merkur von Ungarn 1786. 613. 12 Meg kell jegyeznünk, hogy ennek a Collegium privatumnak, illetve privatissimumnak semmi köze nem volt a későbbi ún. magántanári collegiumhoz. A hallei egyetem hírneves orvosprofesszora, Johann Junker pl. az egyetemtől teljesen függetlenül — privatissime — tartott két éven át előadásokat fundamenta medicináé címmel. Ez a lectio azonban, ha tanrendjét nézzük — tulajdonképpen a medicina minden ágára kiterjedt. V. ö. Kaiser W.—H. Krosch : Zur Geschichte der Med. Fak. der Univ. Halle im 18. Jh. = Wiss. Z. Univ. Halle 15. 1966. 201. 13 Schultheisz E. : A hazai orvosképzés története a nagyszombati orvosi kar felállításáig. = Comm. Hist. Artis Med. 51 — 53. 1969. 23.