Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: Schoretics és a belorvostan tanítása a nagyszombati egyetemen

szakirodalmi munkásságát bőven tárgyalja az orvostörténelmi irodalom, 2 kitérve, bár jóval kisebb mértékben, tanári tevékenységükre és tanári munkásságukra is, Schoretics és Prandt professzori működésének, néhány utaláson kívül, 3 semmi irodalma nincs. Ennek magyarázata az, hogy egyiküknek sem jelent meg nyom­tatásban szakirodalmi műve, nem írtak könyvet, ami további vizsgálatok alapjául szolgálhatott volna. Schoretics irodalmi működésének csupán tervéről van tudomásunk. A Refor­matio Studiorum Josephinát (1786) megelőző királyi leiratban (1784. május 26.) van szó többek között arról, hogy a belgyógyászat tanárát, Schoretics Mihályt ösztökélni kell, hogy a Magyarország különböző klímájú részeiben gyűjtött gyakor­lati orvosi észleleteiről megírni ígért munkáját mihamarabb készítse el és adja ki. 4 Schoretics Mihály a fakultás működésének már első hét évében a medicina practica et theoretica, mai nomenclaturánk szerint a belgyógyászat, nyilvános rendes tanára volt. Egyetemi előadásainak nem kis része szorgalmas és később nagynevűvé vált tanítványa, Stipsics Károly Ferdinánd feljegyzéseiben ránk ma­radt. Megkíséreljük, hogy ennek a mindeddig publikálatlan kéziratnak alapján közelebbről vizsgáljuk Schoretics előadásait, hogy ezen keresztül bepillanthassunk a belorvostan tanításába, és teljesebbé tehessük a nagyszombati egyetem orvosi fakultásáról eddig kialakult, nem mindig egyértelmű képet. Úgy véljük, ez a kép kedvezőbb, mint amit a fakultás tanulmányi helyzetéről a régebbi irodalom festett. Duka Zólyomi Norbert a nagyszombati orvostudományi kar hallgatóiról írott kitűnő tanulmányában a hagyományos felfogástól eltérően megállapítja, hogy: „,.. a nagyszombati orvosi kar tanárainak száma képességeik és a tanulmányok anyagi alapját illetően ... nem maradt el sok külföldi hírneves egyetem — Halle, Bécs — mögött." 5 Schoretics előadásainak tanulmányozása alapján megerősít­hetjük Duka véleményét, különösen annak a tanárok képességeit illető részét — esetünkben Schoretics felkészültségére vonatkozóan. A kézirat ismertetése előtt álljon itt az előadó és az előadásokat számunkra megörökítő hallgató néhány életrajzi adata. Schoretics Mihálynak nemcsak tudo­mányos munkásságára vonatkozó, de életpályáját jelölő feljegyzések is meglehető­sen szűkösek. Halála évében a Merkur von Ungarn emlékezett meg életművéről. 6 2 A rájuk vonatkozó újabb irodalmat lásd : Rippa, K. B. : Plenck J. J. a nagy­szombati kar tanára szemészeti művének japán kiadása. = Orvostört. Közi. 45. 1968. 135 — 143. — Rippa, K. B. : Leben und Werke Prof. Jakob Plencks (sajtó alatt). — Schultheisz E. : Trnka Vencel. = Orvosi Hetilap 105. 1964, 229 — 34. Trnkáta vonatkozóan lásd még: Dohnányi L. : Leben und Werk Prof. Vaclav Trnkas (sajtó alatt). — Szőkefalvi-Nagy Z> : Winterl Jakab, a pesti orvoskar első kémia tanára. = Comm. Hist. Artis Med. 19. (1960), 87 — 100. s Győry T.: Az orvostudományi kar története 1770—1935. Budapest, 1936. 70—77. 4 Linzbauer, F. X. : Codex Sank. Med. Hung. Buda, 1852. III. 1. 102. 5 Duka Zólyomi N. : A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói. = Comm. Hist. Artis Med. 40. (1960). 36. fi Merkur von Ungarn Jg. II. 3. Mai 1786. Az itt közölt adatokat az Ungarischer Plutarch is átvette (1816. II. 244.)

Next

/
Thumbnails
Contents