Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Th. Koller—H. Stamm—K. Stäuble: 100 Jahre Geburtshilfe und Gynaekologie in Basel 1868 — 1968 (Fekete Sándor)

SZEMLE 353 KÖNYVEKRŐL Th. Koller-H. Stamm-K. Stäuble : 100 Jahre Geburtshilfe und Gynaekologie in Basel. 1808-1908. Basel. B. Schwabe & Co. Vlg. 1970. 430 S. Ez a könyv jelentékeny gazdagodást jelent az orvostörténelem szántára. Már a tárgy megválasztása felkelti az érdeklődést, hiszen nemcsak a szülészet localis fejlődéséről van szó, hanem a legkitűnőbb szakemberek életrajzának keretében a szülészet-nőgyógyászat általános kialakulását tárgyalja. A könyv értékét biztosítja, hogy az egyes fejezeteket a megfelelő szakemberek írták. így a történeti hátteret G. A. Wenner, az orvostörténeti részt H. Buess tanár, a klnikai részt Th. Koller és a klinika megfelelő osztályainak vezetői. Mindehhez hozzájárul a pazar kiállítás, amely a tartalommal egyenrangú. Leköti a figyelmet Basel város fejlődése: miként lett a fallal körülvett kis városkából modern európai nagyváros. Örvendetes látni, hogy a város vezetősége felismerve a közegészségügy és a szülészet jelentőségét, hamarosan megadta a támogatást a szülész szakemberek számára, s a Bürger-Spital kis osztályából hatalmas szülészeti-nőgyógyászati klinika építését tette lehetővé. A könyv gerince az orvostörténész szemszögéből nézve a vezető szülészek életrajza. Prof. H. Buess archivalis adatait az egykori kórlapokkal, évi jelentések közlésével elevenné teszi az olvasó számára, aki így maga is végigéli az intézet fejlődését. Ezzel a résszel kissé behatóbban kell foglalkoznunk, annak általános jelentősége miatt. A szülészeti osztály első főorvosa H. H. Bischoff (1808—1887) korszerűen gondolkodó szülész volt, aki bevezette osztályán a Lister-tanok alapján a carbolos antisepsist. Annyira ment, hogy még a méhűrt is kiöblítette szülés után. Eredményei olyan jók voltak, hogy volt esztendő, amikor egy szülő nőt sem vesztett el gyermekágyi láz miatt. Később tért át a Semmelweis által ajánlott chloros mosakodásra (1874). Már operálta a prolapsusokat, ezüstsodronyt és catgutöt használt a varrásra. Hermann Fehling, a későbbi strassburgi professzor 1887—1894-ig volt az intézet igazgatója. Kiterjesztette a műtéti nőgyógyászati tevékenységet, myomát is operált. Bevezette az újszülöttek ophtalmoblenorrheája elleni védekezést és a lepényi szakban a Credé-féle eljárást. Nagy eseménye volt a klinikának, hogy 1889-ben bevezették a telefon használatát is. Megbízást adtak az új klinika terveinek elkészítésére. Ernst Bumm (1894—1901), a későbbi világhírű berlini professzor, fiatalon került Baselbe egy würzburgi magánszanatóriumbó. Bumm akkor még egy évet töltött Parisban, s magával hozta az akkori bakteriológiai és szövettani eljárások ismeretét. Megnyithatta az új klinikát, amely akkor egyike volt a kontinens legmodernebb intézeteinek. Kevesen tudják, hogy az úi klinika kovácsolt vas kapujára Bumm professzor Semmelweis bronzból készült reliefjét tétette ki (magyar orvos feljegyzése). Bumm intenzíven foglalkozott a gonorrhoeas fertőzéssel. 1898-ban már gumikesztyűt használt a műtéteknél; bátor operateur volt, a klinika jó hírét nagyban emelte. 23 Orvostörténeti Közlemények 57—59.