Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola: Vehle Ferdinánd kiadatlan orvosi tanulmányi reformtervezete 1848-ból

szabadság életbe lép, akkor természetesen a bölcsészeti szakma sem lesz egy bizonyos évszámra szorítva, hanem csak meg lesz határozva, hogy a szakmában az egész bölcsészet, s magasabb mathematika a természetben és a természettörténet írása taníttassék. Erről itt csak felületesen szólok, mert alább körülményesebben hozzá visszatérek, E levelemben csak ezt föltettem magamban, hazánkban a bölcsészetet az orvos számira biztosítani, VI. LEVÉL Ha eddigi törekvésem arra szorítkozott a magas Minisztériumnak az orvosok előképzésöket szívére kötni, most elérkezünk a valódi orvosi kenyértanulmány átalakulásához, az orvostudomány szakmájához. Mielőtt a valódi orvostudományos nevelésre vonatkozó s igen kívánatos reformok fejtegetésében tovább megyek, szükségesnek tartom azon álláspontról, melyről az orvos tekintendő a magas Minisztériumnak egy meggyőződő szót előterjeszteni. Az orvos az által különbözik minden más honpolgártól, hogy a kormány bizodalma által ezreknek java kezeiben adva van, és pedig úgy, hogy a reá bízott kinccsel, a polgártársai egészségével maga belátása és maga akaratja szerint bánhat. A kormány elvében foglaltatik tehát, hogy minden okleveles orvost tökéletes orvosnak tartson és ennél fogva minden kezdő orvost hivatására tökéletesen kiképezze. De mind a kormány, mind a közönség rendszerinti nézete arra szorítkozik : az orvosban a gyógyítót, és legföllebb a művészt látni és a kormány megelégszik avval, hogy az orvost a többi honpolgárok közé oda teszi, mint minden más iparűzőt, tőle azt várván, hogy tudományát a közönségnek eladja és ettől cserébe a szükséges ellenszert nyerje; ennek természetes következménye, hogy legtöbben csak a végett tanulják az orvostudományt, hogy ezt fejős tehénként mohósággal fejhessék és ha eleget gyűjtöttek az összekurált tőke kamatjából nyugalomban és kényelmesen élhessenek. ... Azért nem szabad, mint közönségesen történik, a gyakorlati orvost a tudós orvostól elválasztani, mert csak a tudós orvos lehet valódi gyakorlati orvos. A kormánynak tehát nem szabad középúton járni, ha igazságosságot akar, neki csak tudós orvosokat, nem pedig félembereket nevelnie kell. Mostanig pedig csak igyekeztünk orvosokat nevelni, kik szükség esetében néhány betegség ellen évezredek óta gyakran csak hagyományosan kezűkhez szolgáltatott gyógyszereket észrül leírni és némi esetben használni is tanultak, és elfelejtettük, hogy csak az, kinek szelleme az összes természet szabályait és életét magába foglalja, az emberi test szabályait és életet kikutatni, és érteni képes, hogy az történjen, szükséges a kormánynak arról gondoskodni, hogy az orvostudománynak minden segédtudományai a legügyesebb szakférfiak által oly kiterjedésben és mélységben taníthassanak, miszerint ezek magokban céljának és hivatás-szaknak tekinthessenek és használtathassanak. ...Ismert dolog, hogy csak egy ildomosán vezetett és összhasonlításokat tevő természettörténet egy mindéi túlzó altétel nélkül keresztül vitt s egybehasonlító bonctan a végtelen különbségek, fokozatok és hasonlatosságok által kitüntetett állatországnak megértésére, az állati test képzési szabályainak feltalálására és az állati életet igazgató eszméinek kikutatására valamint segíthet — és mégis mindenesek tanintézeteinkben nyoma sincs. Az állati organizmus szerkezetének