Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
ADATTÁR - Antall József—R. Harkó Viola: Vehle Ferdinánd kiadatlan orvosi tanulmányi reformtervezete 1848-ból
kikutatása újabb időben górcsőnek tökéletesített használata által oly felforgatást szenvedett és oly sebesen haladott, hogy a górcső legterjedelmesebb ismerete nélkül ma az egyes elemeknek és az összefoglalt életműveknek organikus célok előállítására közremunkálódást megérteni nem lehet ; ennek dacára nálunk alig találtatnak néhányan, kik a górcsővel bánni tudnak és az orvostanulókra is a górcsőnek nincs egyéb befolyása, mint egy szép hitregének. .,. E visszásságon pedig máskép nem lehet segíteni, mintha a kormány azon elvtől egészen eltér, hogy az orvostanulóra nézve a természettörténet csak mellékes dolog legyen és hogy köréből csak kevés az orvostudományra hatásos befolyással bírjon. Ellenben kötelessége a kormánynak a természettörténet az elméleti ruhájától, melyben nálunk az orvos számára előfordul, kiragadni és ez által gyakorlativá tenni, hogy a természettörténet tanítóságának minden segédszer nyújtassék és az állatok nem a könyvből, hanem a valóságból elővezettessenek, mi végett tökéletes múzeumok, melyekbe nem csupánholmi gyűjteményekbe szerzŐdők lesznek szükségesek. ,,. Állíttassék fel egy különös tanszék a górcsőtan számára oly készülétekkel, hogy ott a tanuló magának gyakorlati ügyességet szerezhessen. Nem különben egybehasonlítható (comparativa) bonctan, az orvostudománynak saját ágaként, egy különös tanszék áltál képviseltesse. Még egy más szak létezik, mely nálunk oly rossz lábon áll, hogy ezt határozottan a magas Minisztérium figyelmébe ajánlani : kénytelen vagyok. Ez a vegytan. Az orvosnak tökéletes vegyésznek kell lenni. .,, Hogy tudjon az orvos akármi betegséget magának, tisztán képzelni, ha az egészséges és a beteg Organismus vegytanába legkisebb belátása sincs? Hogy lehet az orvos a betegágy mellett hasznos, ha nem tudja a beteg test beteges képzeleteit és elválasztásait megvizsgálni, .,. Azért szükséges a kormánynak arról gondoskodni, hogy a vegytan egész kiterjedésében, rendes tárgyként bontakozhasson az orvostudomány szakmainál a vegytannak minden főága, mint az állattani-, az élettani és kórtani vegytan külön-külön tanszékek által képviseltessék; egész vegytani tanulmány oly lábra állíttassék, hogy a tanulók számára többé vegytan folyamatok nem összeszedett vegytan-oskolafüzetekből, hanem gyakorlatilag tanítassanak, E végett vegytani intézetek elmellőzhetetlenek, ... mintaként léteznek Parisban (Gay Lussac 10 ), Upsalában (Berzelius 11 ), Utrechtben (Mulder 12 ), Göttingában (Wähler 13 ), Giessenben (Liebig 14 ) és másutt. 10 Gay-Lussac, Joseph Louis (1778 — 1850) Francia kémikus és fizikus. Párizsi egyetemi tanár. Felfedezte a vegyülő gázok róla elnevezett törvényét. 11 Berzelius, Jöns Jacob (1779-1848) Svéd kémikus és orvos. Munkássága az orvosi kémia és farmakológia szempontjából alapvető. A stockholmi orvosképző Főiskolán a kémia professzora és az .Al^Í3ciétnici tiltja l- Mulder, Gerardus Johannes (1802—1880) 1841-től Utrechtben kémiaprofesszor. Kémiai művei nagy tudományos értékük miatt egész korára hatással voltak. 13 Wähler, Friedrich (1800-1882) Göttingai egyetem kémiai intézetének igazgatója és Liebiggel együtt az organikus kémia úttörője. 14 Liebig, Justus Freiherr von (1803—1873)
