Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Sós József: A kísérletes orvostudomány megalapozói a pesti orvostudományi karon (angol nyelven)

WORKS CONSULTED Alföldy, Z. : Hőgyes szerepe a veszettség elleni küzdelemben. — Orvosi Hetilap, 1957, 98, 179. Alföldy, Z.—Sós, J, : Hőgyes Endre élete és munkássága. Bp., 1962. Aujeszky, A, : Hőgyes Endre emlékezete. Emlékbeszédek. Bp., 1932. Györy, T. : Az Orvostudományi Kar története. 1770—1935. Bp., 1936. Hári, P. : Tangl Ferenc. — Orvosi Hetilap, 1918, 62, 10. Hőgyes, E. : Emlékkönyv a Budapesti Kir. Magy. Tudományegyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896. Hőgyes, £. ; Emlékbeszéd Balogh Kálmán felett. Emlékbeszédek. Bp., 1890. Issekutz, B. : Balogh Kálmán. — A magyar orvosi iskola mesterei. Bp., 1969. 101 — 107. Jendrassik, E. : Jendrassik Jenő tanár hátrahagyott iratai. Bp., 1891, 65, 1 — 153. Klug, N. : Jendrassik Jenő. Emlékbeszédek. Bp., 1902. Környei, I. : Hőgyes Endre emlékezete. —• Magyar Tudományos Akadémia V. Orvosi Oszt. Közleményei. 1955, 6, 1. Rapaics, R. : Jendrassik Jenő emlékezete. — Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Oszt. Közleményei. 1954. Regöly-Mérei, Gy. : Megemlékezés Tangl Ferencről. — Orvosi Hetilap, 1966, 107, 131. Réti, E. : Nagy magyar orvosok. Bp., 1959. (Jendrassik, J.: 132—139; Balogh, K.: 168 — 173; Hőgyes, E.: 191-199.) Réti, E. : Tangl Ferenc születésének 100 éves évfordulója. — Természettudományi Közlöny, 1966, 58, 166. Sós, /. .* Hőgyes Endre mint kutató, oktató és nevelő. — Orvosi Hetilap, 1957, 98, 175. Sós, J, : Jendrassik Jenő. — A magyar orvosi iskola mesterei. Bp., 1969. 93 — 100. Sós, J. : Tangl és Hári. A hazai anyagcserekutatás és a biokémiai iskola megteremtői. — Comm. Hist. Artis Med. 51 — 53, (1969), 143. Sugár, K. M. : Hőgyes. — Orvosi Hetilap, 1911, 55, 692. Tangl, F. : Hőgyes Endre. Emlékbeszédek. Bp., 1909. 14/9, 11. Varga, L. : Az Országos Közegészségügyi Tanács kiemelkedő orvos tagjai. — Comm. Hist. Artis Med. SuppL M 2, (1964), (Jendrassik, J.: 123-128; Balogh, K.: 43 — 49; Hőgyes, E.: 111 — 121.) Összefoglalás A kísérletes orvostudományi szemlélet nagy elődeink munkássága nyomán a magyar orvostudománynak, de az orvosképzésünknek és ezen át az orvosi gondolkodási módunknak ma is alapja. Nálunk a morfológiai tantárgyak is mélyen experimentálisak. E sajátosság biztosít a magyar orvostudománynak sajátos jelleget nemzetközi szinten, egyúttal sikert és elismerést. Gondoljunk csak a külföldön legismertebb klinikusaink munkásságára (Korányi Sándor és Jendrassik Ernő az előző nemzedékből vagy Rusznyák István korunkból) — és akkor a tétel nem kétséges. Ennek a szemléletnek bölcsőjét még Jendrassik Jenő (1824—1891) kezdte ringatni. Ez a kísérleti orvostudományi irányzat a pesti orvoskarban pontosan megjelölhető időpontban, 1860-ban kezdődött. Ekkor jött át Kolozsvárról Jendrassik Jenő az