Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bokesová-Uherová, Mária: Szlovákiai származású orvostanhallgatók a budai és pesti egyetemen 1848-ig

amilyen például a bicsei Stefan Matuska, a lévárdi Pavel Rovensky, az árvái Karol Veselovsky és Andrej Sperlák — mindnyájan földműves családok ivadékai. Ezeken kívül van számos szlovákos hangzású, de nem szlovák helyesírással írt vezetéknév is. Viselőik közül néhányról ismeretes, hogy öntudatos szlovák család­ból származott; így például a kosztolányi Hrebenda-család, amelynek több tagja is látogatta a pesti orvosi kart. A nemzeti öntudatra ébredésnek a szlovák orvostanhallgatók mozgolódása és társaságba tömörülése volt a jele. 1833-ban a pesti egyetemen megalakult az úgynevezett Orvosi Szláv Egyesület (Lékarsko-slovanská spolocnost'). Alapítója és főszervezője a liptói Guoth Jónás második évfolyamos hallgató volt. Az egye­sület céljául a szlovák anyanyelven történő művelődést tűzte ki. A nyolc alapító­tag mindegyike a szlovák nemzeti öntudat jegyében szervezkedett. Az egyesület­ről egyébként csak gyér adatok vannak: a tagok nevét ismerjük, fennmaradt az alapszabályok kézirata és az elnök megnyitó beszédének fogalmazványa, de a további működésről nincsenek feljegyzéseink. 10 Guoth Jónás 1836-ban fejezte be pesti orvosi tanulmányait, az egyesület két további tagja, Gyürky Lajos és Mályusz Károly egy évvel később. Guoth további tevékenysége folyamán mint gyakorló orvos a liptói Hybe községbe került, 1848—49-ben is szlovák nemzeti öntudatáról tett tanúságot a szlovák felkelők soraiban. Fogságba esett, és egy ideig az aradi börtönben raboskodott. A Matica Slovenská, az első átfogó szlovák kultúregyesület fennállása idején is politikai tevékenységet folytatott. Azon kis számú szlovák orvos közé tartozott, akik ebben az időben egészségügyi felvilá­gosító munkát végeztek a szlovák nép körében. Néhány egészségügyi felvilágo­sító írását szlovák nyelven jelentette meg. 11 A mai Szlovákia területéről származó végzős orvostanhallgatók szakszínvona­láról elsősorban doktori értekezéseik tájékoztatnak. Témáik felölelték az orvos­tudomány minden ágát, legalábbis azon témakörökben, melyeknek ebben az időben figyelmet szenteltek. A disszertációk korszerű ismeretekre épültek, fel­használták a korszerű szakirodalmat, sőt gyakran találunk olyan munkát — különösen a belgyógyászat terén —, mely ezt az alapanyagot a szerző saját meg­figyeléseivel is kiegészítette. A szlovákiai területekről származó orvostanhallgatók figyelmét, már csak földrajzi okokból is, különösen az ásványi gyógyvizek problematikája keltette fel. A 19. század 30-as és 40-es éveiben a disszertációk egész sora foglalkozott ezzel a témakörrel. Egyesek részletesebben boncolták a megadott témát, mások az egyes fürdők és gyógyforrások leírására, kémiai analízisére szorítkoztak. Többük jelentősebb doktori értekezése a farmakológia körébe tartozik. Ugyancsak érde­kes néhány munka a belgyógyászat köréből. Az általános kérdésekkel foglalkozó disszertációknál érdekesebbek és értékesebbek azok a munkák, melyek specifi­kusan a mai szlovákiai területek egészségügyi témáival foglalkoztak. Ilyen pél­10 Volf, J. : Spolecnost lékafsko-slovenská v Pesti (Orvosi szláv egyesület Pesten) — Bratislava, Cas. USS, 1928. 211. 11 Az adatok megtalálhatók Guoth J. B. írásbeli hagyatékában, melyet a túrócszent­mártoni (martini) Szlovák Nemzeti Múzeum levéltára őriz.

Next

/
Thumbnails
Contents