Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bokesová-Uherová, Mária: Szlovákiai származású orvostanhallgatók a budai és pesti egyetemen 1848-ig

dául egy értekezés, mely a mai dél-szlovákiai területeken endemikusnak számított golyvát taglalta. Sőt találunk olyan munkát is, mely a szerző saját megfigyelései és terápiai tapasztalatai alapján íródott. A Sáros megyei Sabinovi Cuker Sámuel a kolerajárványt tette vizsgálódása tárgyává. Figyelemre méltó a már említett Guoth Jónás írása, mely a „Principia generalia therapiae" címet viseli. A szerző megpróbálkozik a betegségek újszerű osztályozásával, és ennek a keretnek megfelelően a gyógymódok elvi csoportosításával. A mai szlovákiai területekről származó végzősök figyelme sok más orvosi szakterületre is kiterjedt, mint amilyen a szemészet, szülészet, a bőrbetegségek és a közegészségügy egyes problémái. A szepesi Roth Sámuel a maga nemében úttörő munkát terjesztett be. Vizsgálat tárgyává tette a populációs problémát, a lakosság szaporulatát és egyéb, a lakosság egészségügyi állapotát befolyásoló kérdést. Munkáját statisztikai adatokkal támasztotta alá.

12 Ez a néhány felvázolt részlet természetesen nem meríti ki az adott témakör sokrétűségét és problémáit, nem is szólva a disszertációk szakszínvonalának kérdéséről, de ebből a rövid összefoglalásból is kitűnik, hogy a pesti orvostudományi kar hallgatói megbízható alapismeretekre tettek szert, és alaposan felkészültek jövendő, felelősségteljes hivatásukra. A pesti egyetemről nemcsak a 19. század első felében, de később is az orvosok egész sora került ki, akik a mai Szlovákiából származtak vagy ott működtek. Állíthatjuk, hogy 1918-ig a mai Szlovákia területén tevékenykedő orvosoknak majdnem kétharmada a pesti egyetemen szerezte meg képesítését. A 19. század második felében már olyan hangok is hallatszottak, hogy Magyarország harmadik egyetemét a mai Szlovákia területén kellene létesíteni. A kolozsvári egyetem 1872. évi alapítása után mind sürgetőbben hangoztatták ezt a követelményt. A felállítandó egyetem legmegfelelőbb székhelyének Pozsony városát tartották, ahol 1865 óta létezett egy aránylag jól megszervezett és felszerelt országos közkórház.

1

'

5 Midőn később, 1914-ben itt létre is jött a harmadik magyarországi egyetem, az Erzsébet Tudományegyetem, orvostudományi kara tényleg már a létező egészségügyi intézmények keretében kezdte meg működését. A fennálló gyakorlati munkahelyeket elméleti intézetekkel egészítették ki. Ezeknek az intézeteknek és klinikáknak kezdeti formái képezték később — az Erzsébet Tudományegyetemnek az első világháborút követően Pécsre történt átköltözése után — azt az alapot, amelyre a Csehszlovák Köztársaság Komensky Egyetemének orvostudományi kara felépült. Nem véletlen, hogy éppen az orvosi kar volt az újonnan alapított egyetem első rendesen működő fakultása. 12 Budai és pesti orvostanhallgatók disszertációi a Budapesti Orvostudományi Egyetem könyvtárában, a Széchényi Könyvtárban és az Egyetemi Könyvtárban találhatók. 13 Pávay-Vajna G. : Hol állítsuk fel a harmadik egyetemet? = Verhandlungen des Vereins für Natur- and Heilkunde zu Pressburg, Neue Folge, VI., 1884—1886, 1 — 18.