Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Bokesová-Uherová, Mária: Szlovákiai származású orvostanhallgatók a budai és pesti egyetemen 1848-ig

megszervezését is szakegyesületek révén.

2 Az egyesületek célja az lett volna, hogy alkalmat nyújtsanak a szakszerű kutatásokhoz és az eredmények publikálásához. Bizonyítja az orvostudomány és közegészségügy iránti érdeklődést, hogy e területeken a 17 — 18. században megnövekedett a szakirodalom. Tanúsítja az is, hogy orvosok és egyéb szakemberek (pl. gyógyszerészek) már ebben a korszakban is élénken részt vettek a magyarországi orvosi és közegészségügyi kutatásokban.

3 A mai Szlovákia kétszázötven éven át a királyi Magyarországnak nemcsak politikai és gazdasági, de kulturális szempontból is legjelentősebb területe volt. A központi hivatalok, az egyetem és egyéb intézmények elköltözése után jelentősége visszaszorult, miután (az országgyűlés kivételével) egyre inkább Pest és Buda lett az irodalmi, a tudományos és a politikai élet központja. Jelentőségének viszonylagos csökkenése annyival is érzékelhetőbb lett, mivel az átköltözés előtti években pezsdítette fel a szellemi életet — s nemcsak a nagyszombati egyetem közelében — a behatoló felvilágosodás.

4 Az orvostudományi kutatások és tanulmányok szempontjából is nagy és érzékeny veszteséget jelentett az orvosi kar elköltözése. Új helyen az első években nagyon megcsappant a mai szlovákiai területekről származó hallgatók száma.

5 Ezt természetesnek foghatjuk fel, hiszen a korabeli közlekedési viszonyok között jelentős volt a távolság, és a nagyrészt protestáns vallású hallgatóknak vonzóbbak voltak a budai, majd pesti egyetemnél toleránsabb intézetek. Minthogy ebben az időben már nem nagyon engedélyezték, illetve lehetetlenné tették a külföldi — német és egyéb nyugat-európai — egyetemek látogatását, így különösen a nyugati megyék területeiről szívesen keresték fel a hallgatók a nagytekintélyű és helyileg is közelebb fekvő Bécs orvostudományi karát vagy a padovai egyetemet,

6 amely a korban ugyancsak osztrák egyetem volt. A budai, majd pesti egyetem orvosi kara oly mértékben tovább fejlesztette nagyszombati évei alatt elért színvonalát, hogy — különösen a 19. század első felében — már a bécsinél színvonalasabb képzést biztosíthatott hallgatóinak. 2 Fischer D. felhívása: Epistola invitatoria, id.: Györy T., Bibliographia medica Hungáriáé, Pestini, 1900. 200. — Ezzel a kezdeményezéssel foglalkozik Schultheisz E. Magyar orvos-természettudományi folyóirat kiadásának terve a 18-ik században. — Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Medicae Hungarica. 6 — 7. (1957). 3 Az idevonatkozó irodalom megtalálható Szinnyei J. : Magyarország természettudományi és matematikai könyvészete. Bp., 1878. és Györy T. : Magyarország orvosi bibliographiája 1472 — 1899. Bp., 1900. 4 Elsősorban arra a kísérletre gondolunk, midőn néhány, Hermann András és Torkos Jusztusz János köré csoportosult pozsonyi orvos Collegium medicum néven 1764-ben orvosi egyesületet akart alapítani. Ezen egyesület létezéséről és tevékenységéről az alapszabályok kéziratán kívül egyéb közelebbi adat nem maradt fenn. Erre nézve 1. részletesen Duka N. tanulmányát: Prvy pokus o zalozenie lekárskeho spolku v Bratislave. (Egy pozsonyi orvosi egyesület megalapításának első kísérlete). — Z dejín vied a technky na Slovensku. 1966. 233. 5 Hőgyes E. : Emlékkönyv a Budapesti egyetem orvosi karának múltjáról és jelenéről. Bp., 1896. 225. 6 Veress E. : A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. Bp., 1915. 139.