Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777

lutizmus, majd rendőri abszolutizmus kioltott minden tudományos haladást, nemzeti érdekű megmozdulást. Az elmondottakon kívül a nagyszombati gyógyszerészképzés értéke főleg abban áll, hogy ez volt a főiskolai képzést célzó első sikeres és tartós hazai kísérlet. Ebből származtatható az iskola minden kezdeti nehézsége és tökéletlensége, de jelentősége is. Ennek ellenére, még ma sem bizonyos, hogy ez volt-e az első hazai megvalósult terv, avagy sem. Gondoljunk csak a rövid életű egri orvosi iskolára, ahol az oktatás két évvel Nagyszombat előtt, 17G9-ben és Nagyszombatnak megfelelő létszámmal megkezdődött. Ismeretes, hogy ennek az érseki iskolának jól felszerelt és jelentős kórház, gyógyszertár, valamint a kémia és botanika tanításának előfeltételei a kezdettől rendelkezésére álltak. Mindezek Nagyszombatban csak igen vontatottan és csak részben valósultak meg. Gyógyszerészképzésről itt egyelőre még nem tudunk, de a jövendő kutatás talán ebben is meglepő eredményre vezet. Az eddigi idevágó munkákból

80 kitűnik, hogy vezető orvostörténészeink kissé mostohán kezelték az egri iskolát. Pedig Perlitzi után ez volt az első sikeres, ízig-vérig magyar kezdeményezés, mely jobb sors mellett hamarább válhatott volna a nemzeti tudomány központjává. Zusammenfassung Die Ausbildung von Pharmazeuten gehörte an der Universität Trnava (Nagyszombat, Tyrnau) in jeder Hinsicht zur medizinischen Fakultät. Mangels ungarländischer Traditionen war die Ausbildung von Ärzten und Pharmazeuten in großen und ganzen der Entwicklung im Ausland zu verdanken. Infolge der staatlichen Bindung an Österreich bildeten die österreichischen Verhältnisse die Ansatzpunkte für die Studienordnung in Trnava. Die Universitätsreform, die 174!) von Wien ausging, betraf auch die Ausbildung der Pharmazeuten, insofern sie Botanik und Chemie als die beiden grundlegenden Studienfächer dieses Fachs bestimmte. Aus politischen Gründen wurde in Ungarn das Wiener Modell eingeführt, obschon der von Perlitzi 1742 erarbeitete Entwurf besonders hinsichtlich der Pharmazeutik durchdachter war, weil er auch ein entsprechendes Krankenhaus und eine Universitätsapotheke vorsah. Nach mehreren Experimenten wurde die Ausbildung von Ärzten und Pharmazeuten in Ungarn, den Prinzipien des aufgeklärten Absolutismus entsprechend, an einer zentral geleiteten medizinischen Fakultät den Interessen des Staates angepaßt, erst 1769 verwirklicht. In der Gründungsurkunde von 1769 und in den ersten Statuten der medizinischen Fakultät findet sich noch keine Spur der pharmazeutischen Ausbildung. Der große Organisator van Swieten scheint kurz vor seinem Tode (1772) nicht mehr in der Lage gewesen zu sein, für die neue Institution entsprechend zu sorgen. So hatte die neue medizinische Fakultät in Auseinandersetzung mit Wien ständig mit Mängeln zu ringen. Auch die Ausbildung von Pharmazeuten wurde erst nachträglich, mit der Verordnung vom 24. September 1771, in den 88 Ringelhann B.—Soós I. : Adatok az egri orvosi iskoláról ... = Comm. Hist. Artis Med., 27. (1963.) 129-138.