Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Benedek István: Semmelweis betegsége és halála

SEMMELWEIS BETEGSÉGE ÉS HALÁLA rrőí a kérdésről Semmelweis és kora című monográfiámban (1) minden megJJ található adatot és véleményt összeszedtem, saját nézetemet elmondottam, érvekkel alátámasztottam, az ellentétes nézeteket tőlem telhetően cáfoltam. Indokolatlannak tartom, hogy teljes részletességgel elismételjem ugyanazt. Az alábbiakban a vitatott kérdéseket foglalom össze, kifejtem álláspontomat, rövid indokolással; a részleteket illetően a monográfiára utalok. Semmelweis betegségével és halálával kapcsolatosan a fontosabb vitatott kérdések a következők: 1. Szenvedett-e alkati elmebetegségben? Ha igen, mi volt ez? 2. Szenvedett-e krónikus, organikus ideg-elmebetegségben? Ha igen, mi volt ez? 3. Halálának mi volt a közvetlen oka? Nézetem szerint semmiféle tünet vagy adat nem igazolja, hogy Semmelweis alkati elmebajban szenvedett volna. Egész életvezetése világosan mutatja, hogy psychopatha egyéniség volt. Zaklatott, ingerlékeny, indulatos, gondolati köréhez monomániákusan ragaszkodó, emiatt barátaival is összeférhetetlen, a hypothesisét kedvezőtlenül fogadókkal szemben elhamarkodott ítéletű, sokszor durva. Psychopathiás magatartása különösen a 60-as években volt szembetűnő, amikor szélsőségesen belelovalta magát a vitatkozásba. Ebből az időből való Markusovszkynák az a feljegyzése, hogy baráti körében is elviselhetetlenné vált a modora: rettegtek attól a szenvedélyes vihartól, amivel igazát magyarázta és vélt vagy tényleges ellenfeleit pocskondiázta, legjobb-akaróit is sorra az ellenfelek közé sorolta. Vitairataiban a legszélsőségesebb személyes sértésektől sem riadt vissza, amelyek nem is mindig voltak indokoltak; a szavak súlyát nem tudta felmérni. Tanítását mint „egyedül igaz", „örökigaz" eszmét hirdette, bizonyításul állandó ismétlésbe esett. Szenvedélyességében nem látta a statisztikai módszer korlátait, újabb és újabb statisztikai táblázatokat készített, amelyek már rég nem bizonyították a bizonyítható tételt, ugyanakkor sem a célszerű vitatkozás módját nem ismerte fel, sem azokat az akkor modern kísérleti eszközöket, ameBENEDEK ISTVÁN 1. PSYCHOPATHIA