Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis betegségének pathologiai rekonstrukciója a katamnesztikus elemzés és a palaeopathologiai vizsgálat alapján

azt tudjuk, mit jelentett a múlt századbeli sötétkamra és az ezzel járó megkötözés. Ez a jelenet semmiképpen sem felelhet meg paralytikus rohamnak, sőt vitatom kóros jellegét. Semmelweis úgy tudta, hogy mint külföldi orvosprofesszor látogatta meg az egyik bécsi kórházat. Senki sem mondotta, hogy elmegyógyintézetben van, mint ápolt. Jogosan gondolt hazamenetelre. Idegen városban ismeretlen férfiak erőszakkal feltartóztatják. Lelkialkat kérdése, hogy miként viselkedik valaki ilyen helyzetben. Arról, ami az elmegyógyintézetben történt, volt-e ott ténylegesen raptusos cselekedete, biztos adataink jelenleg nincsenek, talán a kórtörténetben találhatnánk erre vonatkozó feljegyzéseket, ha ugyan abban nemcsak terminus technicus, hanem az esetleges roham szakszerű leírása is szerepel. Az azonban kétségtelen, hogy az elmegyógyintézetbe történt felvétele előtt Semmelweisen nem volt észlelhető raptusos cselekedet. Felesége, valamint Schürer von Waldheim szerint (61) ilyen nem fordult elő, sőt ölbevéve kislányát, ennek énekelgetett. A bécsi vonaton is adaequat módon viselkedett. Mindez a szakaszosságot bizonyítja. Az viszont aligha képzelhető el, hogy manifest tabesben szenvedő, ataktikus beteg olyan testi kondícióban legyen, hogy hat markos ápolóval hosszabb időn át dulakodni tudjon. Az egész kórlefolyás, tekintettel szakaszosságára, valamint a gennyedéssel parallel progressiójára, tetemes mértékben emlékeztet a Bonhoeffer-féle reaktív tünetcsoportra. IV. A SZŰK PUPILLA KÉRDÉSE Stickernek feltűnt (70), hogy a boncjegyzőkönyvben szűk pupillákról történik említés, s ezért syphilisre gondolt. Haranghy szerint (24, 25a és b) a pupillák hullai állapotából nem vonható le ilyen következtetés. A szűk pupillának valóban többféle oka lehet. Bénulásos eredet (Horner-tnzs, tabes, paralysis) éppen úgy előfordul, mint spastikus ok (ópium, ill. morphin; meningitis kezdete stb). Semmelweis az akkori gyógyszerelésnek megfelelően nyugtatóként valószínűleg ópiumot is kapott. De az iris ereinek merevebb fala miatt súlyosabb arteriosclerosis esetén is megjelenhet miosis, Argyll-Robertson-tünet (18(39) nélkül a szűk pupilla nem bizonyít syphilist. V. A BONCOLÁSI ÉS A NEUROHISTOLOGIAI LELET Az Orvosi Hetilapban Scheuthauer által 1805-ben közölt (59) boncjegyzőkönyv és a Rokitansky-íntézetben készült eredeti szöveg között — amit Sticker (70), Schönbauer (58) , majd Haranghy (24, 25a és b) ismertetett — a leleti részben lényeges különbség nincsen. A diagnosist illetően annyi az eltérés, 4 Orvostörténeti Közlemények 55—56.