Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis betegségének pathologiai rekonstrukciója a katamnesztikus elemzés és a palaeopathologiai vizsgálat alapján

szülészprofesszora adott át Hegarnak, akinek abban az időben még tanítványa volt. Tauffer ösztönzésére írta meg Hegar könyvét (26). Hegar is említi Semmelweis ingerlékenységét, feledékenységét és szórakozottságát, gyermekded kedélyét, indulatosságát, valamint azt, hogy előadásain, de az utcán is állandóan hirdette tanait. A Gyógyászat 1890-ben (324. old.) arról ír, hogy Semmelweis egyetemi előadásaiban is folytonosan visszatért a gyermekágyi láz kérdésére. Az előbbiekben már ismertettük Fleischer visszaemlékezését. Az indulatosság, de a jószívűség is, Semmelweis psychés alapvonásai közé tartozott. De vajon másnak tekinthető-e, mint gyermekded kedélynek, naivitásnak Semmelweis felszólítása Sieboldhoz, hogy valamelyik német városba hívja össze a szülészeket, ahol személyesen megvitathatják nézeteik különbözőségét f65). Abban sem találhatunk kórosat, hogy állandóan visszatér tanainak ismertetésére, ez a kutató konzekvenciája. Az igazság melletti állhatatosság kutatói erény. Sokkal lényegesebb Pachner adata (45), hogy Semmelweisen 1804-től kezdődően járási zavarok mutatkoztak. Erről azonban a kortársak írásaiban nem találunk említést, már pedig a tabikus ataxia, kakasjárás feltétlenül felkeltette volna figyelmüket, annál is inkább, mert az ataxias járást akkor már a tabes tünetének tartották. Vizsgáljuk meg a következőkben Semmelweis orvosi működését. 1. 1856 és 1865 között — 1860, 1802 és 1863 évek kivételével - tanársegédei részletesen ismertetik a klinikai működését. Bár ezeket nem Semmelweis írta, mégis mint a klinika vezetőjének érdeme, hogy összefoglaltatta a beszámolókat, ami akkor még ritkaságszámba ment. 2. 1862 óta vezette az Orvoskar himlő-védőoltó intézetét. 3. Ellátta az Orvoskar gazdasági praefectusának (igazgató) teendőit. 4. Vezette az Orvoskar tanári könyvtárát, azt 1863-ban átköltöztette az orvoskari épületbe, sajátkezű jegyzetei alapján ABC-, valamint szaksorrendben összeállította és 42 nyomtatott íven kiadta a könyvek, ill. a folyóiratok katalógusát (67). 5. 1863 és 1865 között tevékenyen vett részt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek előkészítésében és rendezésében. 6. 1863. június 23-án Magyarországon elsőként végzett ovariotomiát. Ephraim Mac Dowell régebbi sikeres műtéteinek hatására ugyanis Thomas Spencer Wells 1858-ban kezdte meg az ovariotomia szélesebb körű alkalmazását. Semmelweis tehát egyrészt felismerte ennek jelentőségét, másrészt Magyarországon új műtéti eljárást honosított meg. 7. 1864-től mint a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat igazgatósági tagja tevékenykedett, aktívan vett részt a megírandó könyvek kijelölésében. 8. 1864-ben és 1865-ben tagja az orvosi oktatási és egészségügyi reformbizottságoknak. 9. 1863 és 1865 között 5 tudományos közleményt írt. Az Orvosi Hetilap 1865. június 18-i számában megjelent közleményének végén a „folytatjuk" megjegyzés szerepel, erre azonban már nem került sor, mert Semmelweis közben megbetegedett. Viszont ez annak bizonyítéka, hogy nem régebben, hanem a