Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis betegségének pathologiai rekonstrukciója a katamnesztikus elemzés és a palaeopathologiai vizsgálat alapján

III. A KATAMNESIS 1. Az „Aetiologie" és a „Nyílt Levelek" megírásának kora Több mint egy évtized telt el a felfedezés óta. Semmelweis végre megírta, könyvét. Az előszóban megadja a késedelem okát: „Zu dieser Abneigung gegen jede Polemik kommt noch hinzu eine mir angeborene Abneigung gegen alles, was schreiben heisst" (63). Tana először magyar nyelven, folytatásokban jelent meg 1858-ban az Orvosi Hetilap hasábjain (62). Ezek az évek már a katamnesztikus elemzéshez tartoznak, mert több olyan nézettel találkozunk, hogy Semmelweis ebben az időben „valamely elmebajban" szenvedett volna. így Schürer von Waldheim (61) ilyen módon motiválja Semmelweis bécsi távozását (1850), amelynek tényleges okait újabban Erna Lesky munkásságából (34) megismertük, míg Fekete S. kutatásaiból az is nyilvánvalóvá vált, hogy Semmelweis azért volt kénytelen hazatérni, mert a szabadságharc bukásával elértéktelenedett Kossuth-bankók súlyos anyagi helyzetbe hozták budai családját. Dawson feltételezése (17) szerint már 1857-ben elmebajra gyanús tünetek mutatkoztak volna. Mások szerint a könyvében és a Nyílt Leve152 lekben található „stereotyp ismétlések" (pl. 10 szülőnő) is paralysisre utal20042 nak. Gortvay és Zoltán (23) tudatos és Semmelweisre jellegzetes vitamódszernek tartják az ismétléseket. Ennek további oka, hogy mint azt a kortárs Hirschler I. írja (Autographisches Fragment), Semmelweis azonnal nyomdába küldte a megírt íveket és nem egyeztette a fejezeteket. A könyv egyébként nagymennyiségű adatot tárgyal, ragyogó logikáról, kitűnő asszociációs képességről tesz bizonyságot. Kórbonctani szempontból két döntő megfigyelést tartalmaz. Nem Rokitansky, hanem Semmelweis ismerte fel, hogy Kolletschka holttestének elváltozásai ugyanazok, mint amelyek a gyermekágyi lázban meghaltaknál megszokottak. A thrombosis és a gyermekágyi láz összefüggésének kérdésében Semmelweisnek (63) és nem a vitapartner Virchownak (73) van igaza. Utóbbi szerint ugyanis a méherek tökéletlen összehúzódása miatt a szülés után physiologiás thrombosis keletkezik, a gyermekágyi láz okaként pedig időjárási tényezőkre is gondol. Máday L. (37) arról tesz említést, hogy Semmelweis műveiben már megtalálhatók a párhuzamos változások elemzése, a hosszú időre terjedő dynamikus sorok, s a sokoldalú csoportosítás. Fentiek alapján sincsen okunk annak feltételezésére, hogy Semmelweis a könyv megírásának idején valamely elmebajban szenvedett. Hátra van azonban még a valóban szokatlannak tűnő törtek kérdése. Vegyük példaként: „Wenn wir die Frage stellen, von wie viel Wöchnerinnen ist in einzelnen Epochen des Wiener Gebärhauses Eine gestorben?" — Az összes szülés száma: 71 395, ebből