Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Semmelweis betegségének pathologiai rekonstrukciója a katamnesztikus elemzés és a palaeopathologiai vizsgálat alapján

SEMMELWEIS BETEGSÉGÉNEK PATHOLOGIAI REKONSTRUKCIÓJA A KATAMNESZTIKUS ELEMZÉS ÉS A PA L A E O PAT HOLOGIAI VIZSGÁLAT ALAPJÁN REGÖLY-MÉREI GYULA I. IRODALMI VÉLEMÉNYEK SEMMELWEIS BETEGSÉGÉRŐL. A PATHOLOGIAI REKONSTRUKCIÓ ÁLTALÁNOS LEHETŐSÉGE ÉS NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSE ^emmelweis betegségéről mind ez ideig nem alakult ki egységes álláspont. ^ A következő nézetekkel találkozhatunk: a) Semmelweis kedélyvilága az anyák életéért meddőn folytatott küzdelem miatt borult el. Ez az igen tetszetős, de romantikus beállítás azonban nem megalapozott, s ezért mellőzhetjük tárgyalását; b) Fr. Schürer von Waldheim (1905, 61): mania; c) G. Sticker (1924, 70): syphilis gyanúja; Fr. Bruck (1924, 12), J, Steudel (1948, 14), R. Müller (1950, 42), Lange-Eichbaum (1956, 33): paralysis progressiva (több szerző szerint taboparalysis); d) Sinclair (1909, 69), M. Zeissl (1908, 77), P. Dawson (1924, 17), E. Ebstein (1926, 18), 7. C. Venrel (1950, 72), R. Major (1964, 38): „valamely elmebaj"; e) Schaffer K. (1939, 1940, 55, 56, 57): az agyhártyák és az agy gyulladása (56), ill. hyperaemiája (57) által kiváltott másodlagos jelleg; f) Regöly-Mérei Gy. (1958,1970, 78), ill. Haranghy L. (1960, 1965, 24, 25 a és b) Nyirő Gy. (1960, 1965, 43a és b, 44a és b) és Regöly-Mérei Gy. (1960, 1965, 51, 52a és b, 53a és b): a sepsis (osteomyelitis) által kiváltott exogen, infectiosusbacteriumtoxinos (deliráló jellegű) Bonhoeffer szerinti reactio-typus; g) Benedek I. (1967, 7): háromszakaszos megbetegedés, és pedig 1. praemorbid psychopathia, 2, valamely idegrendszeri chronikus folyamat, valószínűleg paralysis progressiva (mely azonban nem befolyásolta alkotóképességét), 3. az osteomyelitis által kiváltott acut infectiosus elmezavar. Haranghy, Nyirő és Regöly-Mérei felfogását nem fogadta el pl. Darvas (1967, 15). Benedek conceptiója (1967, 7) mintegy áthidalja az irodalmi spektrum két szélső pólusát. Ezzel szemben, E. Lesky (1968, 35) Fekete S. (1968, 21), Gürtvay Gy. és Zoltán I. (1966, 1968, 23), Horn B. és Zoltán I. (szülészeti tankönyv, 1966, 27), Huszár (1965, 28), Jendrassik L. (1962, 30), Kenéz J. (1965, 31) helyesnek tartják Haranghy, Nyirő és Regöly-Mérei nézetét.