Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Fekete Sándor: Semmelweis felfedezésének története: a tan kialakulása
a Kolletschka halálát okozó tünetekkel. Ebből következtetett arra, hogy a gyermekágyi láz a pyaemia egyik alakja. Ezt Semmelweis különböző szavakkal, de egyértelműen írta le 1858-ban az Orvosi Hetilapban és 1800-ban az Aetiologiában. Az Orvosi Hetilapban így írt: „Megrázkódtatva egész valómban és izgatott kedélyem szokatlan hevével gondolkozván e felett, midőn lelkem előtt állt meg egy gondolat s egyszerre világos lön előttem, hogy a gyermekágyi láz és Kolletschka tanár betegsége ugyanegy, miután a gyermekágyi láz bonctanilag ugyanazon alakokból áll, t.i. nyirokedény-, viszérlob, genny vér, áttételek stb" (1). Az Aetiologia megfelelő szövege így szól: „Még Velence műkincseiért váló lelkesedésemben, de még inkább megindulásomban Kolletschka halála miatt — ez izgatott állapotban ellenállhatatlan erővel tolult lelkem elé azonossága annak a betegségnek, melyben annyi sok száz gyermekágyast láttam elhunyni. Hiszen a gyermekágyasok is vivőér-, nyirokedény, hashártya-, mell-hártya-, szívburok-, agykéreggyulladásban halkak el s a gyermekágyasoknál is fejlődtek metastasisok. Éjjel-nappal üldözött Kolletschka betegségének képe s egyre növekvő határozottsággal kellett elismernem, hogy az a betegség, amelyben Kolletschka meghalt és az a betegség, amelyben annyi száz gyermekágyast láttam elpusztulni, egy és ugyanaz." (2). E. Podach magyar származású Semmelweis-kutató azon a véleményen van, hogy ez a leírás nem pontos, s 10 évvel a felfedezés megtörténte után került leírásra. Podach a bécsi pathologiai intézetben történt vizsgálatokból levont következtetéseket hangsúlyozza a romantikusnak feltűnő Kolletschka-eset hatása helyett. Több közleményben s egy kis könyvben foglalkozik Semmelweissel (3), Könyvecskéjében leírja a felfedezés történetét, úgy amint azt Semmelweis az Aetiologiában és az Orvosi Hetilapban ismerteti. „Ezt a leírást eddig aggály nélkül elfogadták mint a tényállás ismertetését. A Semmelweis által adott leírást mint a lelki működés nagy értékű adatát is értékelték." (4). Majd tovább így ír Podach : „Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a felfedezés 1847 márciusában történt, de csak 1857—1860 között vetették papírra. Teljesen jogos a kérdésnek a felvetése, hogy Semmelweis a maga állapotát és teljesítményét helyesen ítélte-e meg" ( ob er dabei sich selbst und seiner Leistung gerecht wurde"). Tovább : „A Semmelweis által megadott leírás nem pontos. A visszaemlékezés, amikor leírta, legalább tíz évre tekintett vissza. A leírás inkább a felfedezés időpontjában fennálló kétségbeesett és izgatott hangulatára jellemző, mint a gyermekágyi láz okának felismerésére irányuló tudományos ismertetés." (5) Majd: „A felfedezés első részletes ismertetése — C. H. F. Routh angol orvos (1848), Skoda (1849), — de mindenekfölött maga Semmelweis sem említi Kolletschka boncjegyzőkönyvének döntő jelentőségét. Egyáltalában nem emlékeznek meg a halálesetről. Ehelyett száraz, de annál valószínűbb leírását adják a felfedezésnek. Skoda pontos kórbonctani közléséből kitűnik, hogy a gyermekágyi láz bonyolult problémájának megoldását az segítette elő, hogy Semmelweis a gyermekágyi láz okát nemcsak a klinikán, hanem a boncteremben is kutatta" (6) Skoda a bécsi Akadémián megtartott előadásában — ,,A bécsi intézetekben
