Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)
TANULMÁNYOK - Dörnyei Sándor—Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede - III. A semmelweisi tanok hazai elismerésének útja
ennek a megnövekedett igénynek megfelelhessenek, sürgősen gondoskodni kellene a bábaképzés kiszélesítése és megjavítása felől. Az előadást követő vitában többen felszólaltak, s az Ambró által vázolt egészségügyi helyzetet más vidékek adataival egészítették ki, s egyöntetűen sürgették a megfelelő lépéseket a bábaképzés ügyében. A vándorgyűlés háromtagú bizottságot küldött ki (Peregtiny Elek, Bókai János, Batizfalvy Sámuel), hogy az Ambró János előadásban felvetett kérdések „folyományait" vizsgálja felül (31), így került sor arra, hogy az Országos Közegészségügyi Tanács még 1868 decemberében három ülésén tárgyalta Grósz Lajos „Indítvány a magyar államterületen felállítandó szülésznői képezdék vagy is bába-képezdék tárgyában" című előterjesztését (32), majd ezt az illetékes Belügyminisztériumhoz juttatták el, A javaslat leglényegesebb pontja, hogy a pesti egyetem és a kolozsvári orvos-sebészi tanintézet keretében folyó bábaképzés kiegészítésére vidéken újabb bábaképző intézeteket kell felállítani. A kérdés vitája a szaksajtó hasábjain azonban folyt tovább, s ebbe ismét bekapcsolódott Ambró János is. Ambrót 1868-ban a Budapesti Orvosegylet levelező tagjává választotta. Első egyleti előadását 1870. január 8-án tartotta meg „A szülházak, s Semmelweis tanár tana" címmel (33). Ebben is abból indul ki, hogy az ország népesedését súlyosan gátló magas csecsemőhalandóság leküzdése érdekében szükség van a fiatal anyák és a csecsemők godosabb ellátására. Ezért a bábák számát növelni kell, képzésüket pedig magasabb szintre kell emelni, másrészt viszont szülőotthonokat kell felállítani. A szülőotthonok felállításának azonban mindenfelé sok ellenzője van. „A szülházak árnyékoldala a gyermekágyi láz, melynek ellenében a gyógy eljárás tehetlen, de a bold. Semmelweis tnr. által felfedezett aetiologicus mozzanatokból folyó hygiaeniai elvek szigorú alkalmazása a szülházak lételét fenyegető ezen csapást elhárítani képes. — Ezen, életében félreértett, erélyes meggyőződése egész erejével küzdő tanárnak és érzékenyen sokat bántalmazott nagy búvárszellemnek a tények kérlelhetetlen logikája, a fürkésző ész szigorú következtetései, a kísérletek és döntő statistikai adatok bizonyító ereje által megerősített, némikép más alakban, de lényegében általa hirdetett, egyre nagyobb kiterjedésben nyilatkozó s reményleni lehet, hogy nemsokára teljes diadalra vergődő tana megmentette és megmenti százezrek, milliók életét, s a szülházak lételét." Részletesen ismerteti ezután Semmelweis tanítását, s annak igazát saját gyakorlatából hozott adatokkal is bizonyítja. Semmelweis profilaktikus elveit kívánja előiratni a felállítandó szülőotthonokban is : „Minden orvos és bába esküvel köteleztessék a prophylaxis pontos megtartására." Javasolja, hogy a szülőotthonokat úgy szervezzék meg, hogy azok a bábaképzés gyakorlati igényeit is kielégíthessék. Nyomatékosan hívja fel a figyelmet arra, hogy „tanulmányozni kell Semmelweis munkáját, hirdetni minden tanszékből tanát, hogy minden orvos egész kiterjedésében, correcte ismerje azt." Ambró tehát terjedelmes előadásában alaposan és híven ismertette Semmelweis elméletét, s az abból folyó gyakorlati feladatokat szerencsésen kapcsolta össze egy akkor igen időszerű kérdéssel. Az előadást követő vita ugyanakkor lehetőséget adott néhány számottevő orvos állásfoglalására is (34). Az első hozzászóló Fleischer József volt, s ő természetesen egyetértett az elő-