Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tóth Tibor: Az uradalmi orvosi állás megszervezése a Somogy megyei mernyei uradalomban (1830)

AZ URADALMI ORVOSI ÁLLÁS MEGSZERVEZÉSE A SOMOGY MEGYEI MERNYEI URADALOMBAN ( 1 8 3 0 ) XVIII—XIX. század fordulójának háborús eseményeit és a napóleoni hadjárátok lezáródását követő mezőgazdasági konjunktúra, majd krízis egyéb, kontinentális méretű hatásokhoz csatlakozva, mind hangosabban sürgette az agrár gazdaság racionalizálását. E több, egymással összefonódó folyamat a befektethető tőkemennyiség fokozatos növelése mellett a termelés folytatásához szükséges élő munkaerő állandó biztosítását is követelte. Másszóval mind világosabbá vált, hogy a haszonállomány és az igaerő jó karbantartása elsődleges gazdálkodási érdeke minden fejlődni akaró üzemnek. Érdekes módon a felvilágosodás századában, majd a további nagy társadalmi átalakulások csíráit magában hordozó XIX. század első felében az élő munkaerő másik összetevője, a dolgozó ember mintha az érdeklődés perifériájára szorult volna. A korabeli utazók által közölt hírek a magyar faluról nagyon sötét képeket vetítenek elénk. A lakás- és életviszonyok tűrhetetlensége [1] nyilván olyan egészségügyi következményekkel járt, amelyek a robotoltató nagyüzemek szempontjából tekintve is előnytelenek voltak. Mégis — akár a korabeli folyóirat irodalmat, akár a falunak írt megannyi kiadvány során tekintsük is át [2] — a sokféle, nem ritkán ma is használható állatgyógyászati javallatt mellett alig-alig lehet találni bármilyen orvosi jellegű tanácsot. A fenti általános megállapításaink nem kevésbé vonatkoznak tárgyunk szűkebb területére, Somogy megyére is. Néhány, igazán jeles orvos, mint pl. Csorba József áldozatos működése is annyira kevés eredménnyel járt, hogy Fényes Elek még 1847-ben is, jeles munkájában Somogy megye egészségügyére vonatkozóan semmi érdemleges, említésre méltó momentumot sem talált [3]. A megyei fizikusi állást 1740-ben szervezték meg. Az első egészségügyi felmérés 1770. márc. 8-án készült egy helytartótanácsi adatszolgáltatás kapcsán [4]. Ekkor a megyében 13 kirurgus működött, akik a vármegyei tisztiorvos előtt tett approbációs vizsga után nyerték el működési engedélyüket. Ezek mellett általában minden falu tartott bábát, bár ezeknek csak kis hányada rendelkezett kellő szakmai jártassággal. 1781-ig három patika működött, ekkor azonban a szerzetesrendek korlátozásával összefüggően felszámolták az andocsi és a segesdi gyógyszertárakat, csak az egyetlen Pyrker-féle kaposvári patika állt a nagy területű megye rendelkezésére. TÓTH TIBOR