Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ruttkay László: Trencsénteplic fürdő a XVIII. században és a XIX. század elején

azt, hogy Trencsénteplic valamiféle hasznot hajtó vállalkozás legyen. Ezek a XVIII. századbeli főurak Trencsénteplic fejlesztését, jó hírének terjedését, egyre növekvő látogatottságát kizárólag presztízskérdésnek tekintették. Büszkék voltak arra, hogy Felső-Magyarország egyik legnagyobb gyógyhatású és leghíresebb fürdőjének tulajdonosai az Illésházyak. Ezért a fürdőt, már abban a primitív állapotában is, amelyben évszázadokon át megelőzőleg volt, ingyen bocsátották „mindenkinek" rendelkezésére. Ezáltal lehetővé tették, hogy a meleg vizű források gyógyító hatásában mindenki részesülhessen, a fürdőket igénybe vehesse főúr, főpap, katonatiszt, nemes ember, polgár, pórember és zsidó egyaránt. Ebben a vonatkozásban ilyen „nagyvonalú önzetlenség jellemezte az Illésházyak ősrégi grófi családját" — amint azt A. Carl könyvének előszavában mondja, és alig tagadható, hogy ez az akkori időkhöz mérten ne vallott volna humánus, sőt határozottan demokratikus gondolkozásra. JEGYZETEK [1] Die berühmten und besuchtesten Bäder und Gesundbrunnen von Ungarn, ihre Eigenschaften, Heilkräfte und Gebrauchsweise — Trentschen Teplitz einer der ältesten und berühmtestem Badeorte Ungarns. Wien, 1837 (A szerző megjelölése nélkül). [2] Aloys Carl, k. k. Physiçus der Hradischer Kreises in Mähren „Die Schwefelquellen zu Töplitz nächst Trentschin im Königreiche Ungarn", Pressburg, 1826. Amint az 1826 januárjában kelt előszó elmondja, a szerző könyvét a XVIII. században élt Illésházy József utódjának, ugyancsak Illésházy Józsefnek megbízásából írta. Ez az Illésházy Trencsén és Liptó megyék főispánja, az Aranygyapjas Rend lovagja, cs. és kir. kamarás stb., Trencsénteplic akkori ura volt. Egyébként erősen aulikus érzelmű főúr, egyebek között a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának heves ellenzője is. [3] Sebastian Ventura : Die Schwefelthermen zu Trentschin in Ungarn. 2. kiadás. Wien, 1857. [4] (Thomas Jordan z Klauzenburku) Thomas Jordanus a Clausenborgo : March. Moraviae Comentariolus Cum indice copiosissimo. Francofortum, 1580. [5] Tarjan Ádám benesovói huszita lelkész, aki Pöstyénről is írt. (Szerk.) [6] Jan Sipos—Lazar Spiska: Trencianske Teplice. Bratislava, 1965. A kis munka két részből áll. I. Jan Sipos : Trencianske Teplice v premenách vekov (Trencsénteplicz az évszázadok változásai folyamán) 1—139. — II. Lazar Spiska : Kúpel'ná liecba v Trencianskych Tepliciach (Gyógykezelés Trencsén Teplicen) 140—165. [7] A. Cari i. m. 67 — 72. [8] Ez a kis kamra vagy jobban mondva vetkőzésre, illetve öltözködésre szolgáló helyiség egyébként nem is volt olyan kicsiny, mert A. Carl adataiból tudjuk (68. 1.), hogy pl. az Uraság Fürdőjében a férfiaknak ez a kamrája 18 láb hosszú és 9 láb széles volt; a nőké 17 láb hosszú és 10 láb széles asztalokkal, padokkal, székekkel, sőt kályhával is berendezve. [9] A. Cari i. m. 34.