Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Ruttkay László: Trencsénteplic fürdő a XVIII. században és a XIX. század elején

TRENCSÉNTEPLIC FÜRDŐ A XVIII. SZÁZADBAN ÉS A XIX. SZÁZAD ELEJÉN RUTTKAY LÁSZLÓ 'T'rencsén városától északra, a Vág folyónak egyik mellékvölgyében fekszik a kénes meleg forrásairól évszázadok óta ismert Trencsénteplic fürdő. A történelem folyamán ennek a fürdőnek fejlődése a legszorosabban összefüggött Trencsén városának, helyesebben Trencsén várának történetével, amely ÉszakMagyarországnak egyik legjobban kiépített és történelmi jelentőségű erőssége volt. Trencsénteplic ugyanis már a XIII. század óta a „trencséni grófsághoz" tartozott, amelynek első ura a Dunántúlról ide származott főúr, Csák Máté volt. Valószínű, hogy ezeket a trencséni meleg vizű forrásokat már a fürdőket kultiváló rómaiak is ismerték [1], a Trencsén fölötti hegyet már ők is megerősítették a szarmaták és a markomanok elleni védekezés céljából*, és ezt „Pannónia legészakibb határhelyének" nevezték. Ugyanezt tudjuk meg dr. Aloys Carl leírásából is [2], aki szerint „Trencsén a rómaiak idejében, éspedig Terentius hadvezér parancsnoksága alatt határhely volt, amelynek vára a római légió védelmi erődje volt a vad szarmaták és markomanok ellen", Dr. Sebastian Ventura bécsi orvos Trencsénteplic ismertetésénél [3] még többet mond. Szerinte már 889-ben az Arnulf német császár és Szvatopluk Nagymorvaországa közötti háborúban szerepet játszott, mint a morva szlávok kiváló erőssége. A X. században a vár már a magyarok kezére került. IV. Béla magyar király pedig maga is hosszabb ideig tartózkodott Trencsénben, és ott állította ki azt az adománylevelet is, amellyel Jakab nyitrai püspöknek ajándékozta az általa alapított skalkai apátságot az ehhez tartozó birtokokkal együtt. Skalka egyébként egészen közel — 1/8-ad mérföldre fekszik Trencséntől, és romjai ma is láthatók. Trencsénteplic fürdőről először Georgius Wernher császári orvos írt 1551-ben Bécsben megjelent „Hypomnomation de admirandis Hungáriáé aquis" c. munkájában. Ebből tudjuk meg, hogy Trencsén 1473-ban Zápolya István birtokában volt, és akkor már Teplic-fürdő és gyógyvize sem volt ismeretlen. Elmondja, hogy Trencsén várától nem messze, amely vár a Vág folyó partján fekszik, van * I. sz. 197-ből származó, ma is látható felirat bizonyítja a rómaiak ottlétét: VICTORIAE AVGVSTORV(m) EXERCITVS OVI LAV-GERICIONE SEDIT MIL(ites) L(egionis) 44 DCCCLV (Maxim) IANVSLEG(atus) LEG(ionis) " AD(iutricis) CVR(avit) F(aciendum) — Szerk.