Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gorka Tivadar: A Kis Akadémia és a magyar orvostudomány

Ilosvay Lajos, Lengyel Béla, Szahlender Lajos, Végh Antal, Ábrahám Ambrus, Bartucz Lajos, Fejérváry Géza Gyula, Méhely Lajos zoológusok és anthropológusok. A botanikusok: Gombocz Endre, Jávorka Sándor, Mágocsy-Dietz Sándor, Paál Árpád, Tuzson János, a földrajztudós Kogutovicz Károly és Cholnoky Jenő. Aujeszky László, Berkes Zoltán és e tudományszak nesztora: Réthly Antal meteorológusok. Építészek: Lux Géza és Kálmán, Wälder Gyula; Csányi Károly és Takáts Zoltán műtörténészek. Mérnökök: Bogdánfy Ödön, Dorner Béla, Hanauer Jenő, Juhász István, Rohringer Sándor, Somogyi Jenő és Varga József. Nyelvészek: Császár Elemér, és Kaiblinger Fülöp. Festők: Homicsko Athanáz, Krajna János; színészek: Náday Béla, Uray Tivadar; Kopits János szobrász. A zeneművészetet és -tudományt Isoz Kálmán, Karácsonyi István, Molnár Imre, Pilinszky Zsigmond és Toldy László képviselték méltón. Második jellemzője a Kis Akadémia előadásainak a tudományos, művészeti, műszaki, történelmi és egyéb témák gazdag változatossága. Az ezernél több előadás címei közül: Rembrandt és rézkarcalkotásai, A talaj képződése, Római ásatások, A végtelen kicsiny mennyiségekkel való számolás elemei, A Föld geológiai története, Tengeri hadeszközök, Modern vízgazdálkodás iparunk szempontjából, Az ember származása és a darwinizmus, Radioaktív jelenségek, A karikatúra története, A hangszerekről, A phyloxera-vész, A leánykereskedelem, Az eszperantó világnyelvről. A földrengésekről, Munkásbiztosítás Magyarországon, A dróttalan táviratozás haladása, Az esküdtszék. A növények táplálkozása, Róma, Orvosi növények termesztése és kereskedelmi jelentősége hazánkban. Az újabbkori tűzijátékok vívmányai. Az északi sark felfedezése, A textilvegyészeti ipar haladása, Az ex librisekről, A színházi maszkírozás ismertetése, Időjóslás, A szójabab és ipara, A Saturnus gyűrűje, Magyarország építészeti emlékei, Városi élet az ókorban, Valuták rendezése a háború után, A termőtalaj biológiája, Budapest élelmezése, A magyar opera hőskora, Mechanizmusok, gépek, találmányok. A sport és atlétika eredményei mint munkateljeusítmények. Az előadások állandóan lépést tartottak a tudományok fejlődésével, ismertették a legújabb elméleteket, és beszámoltak az új felfedezésekről, eredményekről. Itt hangzott el a rádiumról az első előadás hazánkban (Pékár Dezső 1904. március). Már 1902-ben tartott előadássorozatot Buchböck Gusztáv az ion-elméletről. 1903-ban a léghajózásról adott elő Viczián Ede a magasban készített képek vetítésével. Zemplén Győző a radioaktív jelenségekről adott elő 1900-ban. Kreybig Rezső 1908 őszén „A víz alatt járó hajókról" szólott. Hatalmas érdeklődést váltott ki Kelen Béla előadása 1912-ben: „A kinematográfia a tudomány szolgálatában", amellyel kapcsolatban tudományás tárgyú mozgóképeket vetítettek. Maga Eötvös Loránd ismertette a nehézségi erőre vonatkozó vizsgálatait. Újdonság volt Hanauer Jenő több részes előadása az elektrotechnika köréből. A már említett Kreybig Rezső 1911-ben vázolta a léghajó és a repülőgép szerepét a hadviselésben. A radioaktivitás és az atomelmélet volt tárgya Weszelszky Gyula 1917 őszén tartott előadásának. Az ultramikronok és az ultramikroszkópi berendezések témáiról adott elő Rybár (1922); Császár (a fizikus) a kvantumelmélettel foglalkozott (1928). Ugyanezen évben az elemek átalakításának kérdéséről szólott Erdey-Gruz Tibor, aki 1934-ben az atombombázásról és az atomok felépítéséről