Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gorka Tivadar: A Kis Akadémia és a magyar orvostudomány

adott elő. Lengyel Béla : „Az elemek periódusos rendszere és a Bohr-féle atommodell", címen adott elő (1928). O ismertette a műrostanyagokat 1939-ben. Az örökléstudomány legújabb megismerését is felölelte Szabó Zoltán 1929-ben tartott örökléstani előadássorozata. Aujeszky László 1933-ban tartott előadásának tárgya: „Repülés és kutatás a sztratoszférában" volt. Wodetzky József előadásában a csillagászat és a relativitáselmélet témáját tárgyalja (1937). A szénből és földgázból való benzingyártás akkor igen aktuális problémájával foglalkozott ugyancsak 1937-ben Vargha József. Bacsó Nándor az időjárás és éghajlat irányítására irányuló kísérletekről számolt be. Förster Rezső a légi gáztámadásról szólt (1940). A Kis Akadémia életében fontos szerep jutott a közös vacsoráknak. Mint az előzőekben említettem, itt intézték a hivatalos ügyeket, választották az új tagokat és vezetőket, legfontosabb szerepük mégis a baráti összetartás fenntartása és ápolása volt. A fehér asztal melletti kötetlen társalgás közben fölvetődő érdekes új ismeretek, tudományos problémák, elméletek és vívmányok aztán a legilletékesebb szaktudósok előadásában kerültek a Kis Akadémia nyilvánossága elé. Kiemelkedtek az ünnepi előadások utáni vacsorák, ilyenkor serlegbeszédet mondott valamelyik régi tag, amelyben felidézték a Kis Akadémia múltját és kijelölték jövőjét. Az első serlegbeszédet Kelen Béla mondotta a megalakulás 25. évfordulóján. Ekkor avatták fel az Eötvös-serleget. (A serlegen Eötvös Loránd neve, a Kis Akadémia monogramja, az 1899—1924 évszámon kívül négy alapítótag neve volt bevésve: Farkas Géza, Gorka Sándor, Pékár Mihály és Winkler Lajos. Utóbbi kivételével mind orvoskari tanárok voltak, akik a Kis Akadémia életében mint vezetők és előadók évtizedeken át kiváltak. (1912-től időnkint a tagok hölgy hozzátartozóit is meghívták a vacsorákra, ilyenkor egész műsorokat állítottak össze. Nagy sikert aratott Farkas Géza zongora-, ének- és bendzsószámaival, Kelen Béla mint találékony rendező és szellemes konferáló. Említésre méltók a Kis Akadémia kirándulásai, amelyek nemcsak kellemes szórakozást jelentettek baráti társaságban, hanem a résztvevők ismereteit kibővítették az ilyenkor tartott előadások révén. Az első Aquincumit (1900) még számos más követte, gyakran rendeztek botanizáló vagy valamely műemlék, intézmény megtekintésére szolgáló sétákat a legkiválóbb szakemberek vezetésével. Több egészségügyi intézményt is bemutattak ily módon. A történelmi események a Kis Akadémia életét is befolyásolták. Az első világháború első két évében szüneteltek a rendszeres előadások. 1917 februárjáig csak alkalmi összejöveteleket tartottak. Az akkor újra indult előadásokat már 1918-ban újra megszakították a vesztett háború, a forradalom, majd az ellenforradalom eseményei. A frontokról és hadifogságból hazatért tagokat csak 1920 áprilisában tudta összehozni az akkori vezetőség. Az év második felében a szénhiány miatt szüneteltek az előadások. A kényszerű szünetek után új lelkesedéssel megindult a Kis Akadémia élete a régi magas színvonalon. Az egykori tanársegédekből közben professzorok és más vezető állásúak lettek. Ünnepi keretek között hangzott el az ezredik előadás 1941. március 8-án (a Kis Akadémia működésének negyvenkettedik évében) Gorka Sándor prof. előadásában: „Az élő szervezetek szabályozó és irányító hatóanyagai." Kopits