Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gorka Tivadar: A Kis Akadémia és a magyar orvostudomány

AKIS AKADÉMIA ÉS A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNY azai orvostudományunk föllendítésében elismert orvosi nagyságainkon kívül különböző tudományos társaságok kollektív munkájának is jelentős része volt. Közülük többnek története és működése, így az Orvosegyesületé és a Markusovszky-társaságé, közismert. Alig ismert azonban a Kis Akadémia ilyen irányú működése és jelentősége. E hiány pótlását tűztem célomul. A Kis Akadémia egész működése alatt kerülte a hírverést, mind kevesebb egykori tagja van az élők sorában, egyre nagyobb a veszély, hogy története és a magyar orvostudományt fejlesztő hatása egyaránt feledésbe merül. A Kis Akadémia olyan tudós társaság volt, amelyet nem írott szabályok, nem szervezett hierarchia, hanem a tudni és tanítani vágyás, a kölcsönös barátság és megbecsülés hozott össze és tartott együtt csaknem fél évszázadig. „Összejöveteleink kizárólagos célja : tudományos ismereteinket kölcsönös tanítás útján bővíteni és a baráti összetartást ápolni" [1.]. A bölcsészkari tanársegédeknek a múlt század kilencvenes éveiben megkezdett, majd abbamaradt baráti vacsoráit 189(5. évben ismét megszervezték Winkler Lajos dr., Tangl Károly dr., Buchböck Gusztáv dr. és Pékár Dezső dr. kémikus, illetőleg fizikus tanársegédek. A Balaton Kávéházban is nagy egyetemi asztaltársaságuk alakult, amelyhez elsőként a közeli élettani intézet, majd a távolabbi orvoskari intézetek és a műegyetem tanársegédei közül számozan csatlakoztak. Pékár Dezső így emlékszik erről [2]: „Itt is a vacsorákon nagy tudományos viták folynak, csakúgy, mint éjjel a Balaton-kávéházban. Itt mzrül fel a gondolat, hogy ne csak fehér asztalnál vitatkozzunk, hanem megfelelőbb helyen, a tantermekben bemutatásokkal és kísérletezésekkel alátámasztott előadásokat tartsunk egymásnak, ki-ki a saját szakmájából, különösen szem előtt tirtva az egyes tudományágak határterületeinek kérdéseit. A társaság jó része nem orvos, éppen ezért az érdeklődés elsősorban az orvosi kérdések felé fordul". Klug professzor örömmel engedélyezte az élettani tanterem használatát. Itt hangzott el az „Egyetemi Asztaltársaság" első előadása 1899. dec. 2-án. Dr. Pékár Mihály asszisztens: ,,A tengelyfonál funkciója" (kísérletekkel) című előadását a következő hétfői napokon „A hús élettana" es „A szövetek villamos sajátságai" című előadásai követték. Ezzel kezdődött a Kis Akadémia működése. Az elnevezést Pékár Mihály javasolta, eleinte csak bizalmasan használták (1901 júniusában hivatalosan is elfogadták), de a nyilvánosság előtt még a Hétfői Esték nevet használták [3]. GORKA TIVADAR