Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Frankl József: Adatok Somogy megye egészségügyének XVIII-XIX. századi történetéből

kező kötetben meg akar emlékezni. Két somogyi vonatkozású névvel találkozunk itt: Gömöry Dávid junior és Müller József. (Győry : Müller József Antal. Dissertatio inaug. med. de frictione. Tyrnaviae. 1777. Hőgyes : 1776/77, Müller József, Győr.) Végül 1788 őszén Müller József saját kezű aláírással lát el egy iratot, amely a Com. San.-ról jött „Pirker József" kaposvári gyógyszerésznek [17], de csak a felzete van meg. A XVIII. század utolsó éveiben kezdi meg megyei főorvosi működését Varga István, ez már átnyúlik a XIX. századba. (Hőgyes: 1798/99, Varga István, Uza-Panyit, Gömör m.) Mint érdekes adatot említjük meg, hogy igazgatta az elemi iskolát [18], s ezt igazolni is lehet [19], Ugyancsak ő lett a paedagogiumnak, majd az abból kifejlődött gimnáziumnak is első igazgatója [19]; nemcsak szakmai, hanem általános műveltsége is rendkívül nagy volt. A MEGYE GYÓGYSZERÉSZETE Molnár István dr. főlevéltárnoktól származik az az adat, amely dr. Jobst Pál pécsi egyet, magántanárral és annak rokonságával [20] közölt is, hogy „elődjük Jobst Jakab gyógyszerész, aki Württembergből származott, 1752-ben Kaposvárott engedélyt kért és kapott gyógyszertár nyitására. A feltétel az volt, hogy a gyógyszertárat saját költségén kell berendeznie, s a város által adományozott telken házát fel kell építenie." E gyógyszertárra a későbbiekben számos utalás történik, mint magánkézben levő vagy mint városi patikára. Az engedély magadásában bizonyára nagy szerepet játszott, hogy Mária Terézia 1752-ben (— majd 1753-ban is —) felszólította a megyéket, hogy területükön egy gyógyszertárat állítsanak fel. A megyék — köztük Somogy is — e kötelezettségüknek jóval később tettek eleget [21]. 1707-ből származik a következő adat: „Az egész megyében csak a birtokosok tartottak borbélyt, sebészt, de gyógyszertárt rajtuk kívül [ — ez bizonyára az ún. házi patikára vonatkozik — ] csak Andocson volt [ — a ferenceseknél — ] és Szigetváron [— az őrségnél —], de ezekről a főorvosnak nem volt jó véleménye. Kaposváron egy özvegyasszony kezén volt a patika [—ez lehetett a Jobst-féle, az ún. városi patika — ], amit a megye nem helyesel. Egyébként a vándor sebészek és a gyógyszert áruló felvidékiek (Trencsénből, Liptóból) sok halálesetnek voltak okozói. Mindezért a megye 1767 jún. 3-án elrendelte, hogy az egész megye használatára Kaposváron gyógyszertárat kell létesíteni, melynek szükségleteiről : vezetőről, laboránsról, gyógyszerekről a főorvos gondoskodjék" [22]. Külön megemlítjük, hogy 1767-ben a városban a földműves, iparos és kereskedő lakosságon kívül 3 nemest tartanak nyilván, köztük az „Apothecariusnét" [23]. Gömöry jelentésében, amelyet a vérhasjárvánnyal kapcsolatosan terjesztett be, azt írja, hogy „a helyben lévő gyógyszertárból a lakosság számára gyógyszereket adott" ; 1768—69-ben tehát működött a városi patika [24]. A helytartótanács kimutatásából, amely az 1770. március 8-i rendeletre beküldött adatokat összegezte, kitűnik, hogy „a vármegye területén 3 patika van. g Orvostörténeti Közi. 129