Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Frankl József: Adatok Somogy megye egészségügyének XVIII-XIX. századi történetéből

Az egyik Kaposvárott [bizonyára a Jobst-íéle —], a másik Andocson [— a ferenceseknél — ] és a harmadik Segesden [— szintén a ferenceseknél —]. A vármegye ezekre vonatkozóan — a helytartótanács utasításainak megfelelően — elrendelte az évenként megtartandó és a megyei tisztiorvos által lefolytatandó váratlan vizsgálatot" [25]. A helytartótanács rendeletére [27] 1773 elején ismét összeírták a megyében levő gyógyszertárakat. Eszerint a barátoknak (ferenceseknek) Andocson és Segesden, az őrség orvosának Szigetvárott volt patikája. A nagyobb helyőrségekben, így Szigetvárott is, a XVI. század végétől kezdve katonai gyógyszertárakat állítottak fel [26]. Kaposvárott — mint a jelentés mondja — már régóta létezik gyógyszertár, amely mindenféle gyógyszerrel bőven el van látva (—ez csak a Jobstféle patika lehetett — ). Ahol nincs patika vagy nagyon távol esik, ott az orvosok maguk állítják össze a gyógyszereket, esetleg engedéllyel rendelkező gyógyszerkereskedőktől vásárolják meg [27]. Az 1781. évi közgyűlési jegyzőkönyvben [28] ezt olvashatjuk (latinul): II. József első rendelkezései közé tartozott, hogy a szerzetesrendnek működését korlátozta. A megyében működő segesdi és adoncsi ferencesrendi patikákat bezáratta. Az 1781. dec. 3-án tartott közgyűlésen nagy megrökönyödést keltett e rendelet felolvasása, mert az egész megyében csak egy nyilvános világi patika volt: Kaposvárott [28] (— itt talán már a Pirker-féle patikára történik utalás —). A közgyűlés felírt Sigray Károly főispánhoz, amelyben feltárja a szomorú helyzetet: „vármegyénknek határai Kaposvári Patikáiul olly messze essenek, melly miatt a Távul levő Betegek mindenekelőtte orvossághoz és orvoshoz juthatnak, vagy terhesen szülődni, vagy éppen gyámoltalanul el veszni kény szerettessenek" Már régóta törekszik a megye arra, hogy minél több világi patikát állítsanak fel, de csak Kanizsáról sikerült a (— ferencesrendi —) patikát Segesdre áttelepíteni. A kaposvári patikus (— ez megerősíti feltevésünket, hogy Pirkertől van szó — ) még fiatal és kezdő, nem biztos tehát, hogy gyógyszertárában lesz-e mindig elég gyógyszer az egész vármegye számára. Ezért tehát a két másik patika fenntartása igen fontos, legalább addig, míg helyettük világi patikákat fel nem állítanak. E két patika nem rontja a kaposvári gyógyszerész üzleti forgalmát, sőt egy városban két-három patika is megél. Maga a megyei főorvos is megerősíti, hogy a kaposvári patika már messzesége miatt is elégtelen a megye betegeinek gyógyszerrel való ellátására. A gyógyszertárakat illetően helyesnek látszik Schédy [26] megállapítása, amely szerint gyógyítással minden kolostorban foglalkoztak, így a ferenceseknél is. E célból gyógyszereket is kellett tartaniok, amelyeket szükség esetén fel is használtak. E „házi" gyógyszertárak a forgalomtól függően fejlődtek tovább, az „orvos" egy személyben „gyógyszerész" is volt. A ferencesek magyarországi múltja évszázadokra nyúlik vissza. Az első magyar ferences, Ábrahám testvér neve 1221-ből ismeretes, s kétségtelen, hogy 1232-ben már magyar ferences rendtartományról beszélhetünk. Virágzása az Anjou-királyok idejére esik 40—43 kolostorral. A reformáció és a török hódoltság korában, a XVII. század elején csak 4 kolostoruk volt. Az ellenreformáció és a török kiűzésének hatására következett a másod virágzás a XVII. század végén és a XVIII.