Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Osváth Zsuzsa: Schoepf Merei Ágost Angliában

tájékoztató adatokat közöl az angolkór, „a szegények betegsége" előfordulásáról vagy elő nem fordulásáról, utalva a helység jellegére. A fogalom kitágul, illetve specializálódik. „Az ipari munkások zsúfoltan élnek, rosszul csatornázott utcákban, ahol sok szűk, sötét, levegőtlen udvar és sikátor van, stagnáló pöcegödrök, eldugult lefolyók, túlnépesedett lakóházak ... Ugyanannak a tájnak, sőt esetenként ugyanannak a városnak mezőgazdasági területén élő agrár-szegények gyermekei mégha ugyanolyan szegények is és táplálkozásuk sem bőségesebb, ezektől a fejlődési zavaroktól mentesek maradnak." Az angolkór egyetlen kontinentális országban sem ritkább, mint Angliában. Az angol nagyvárosok a rachitis számarányában fölülmúlják ugyan a kontinens nagyvárosait, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kontinensen nincsenek olyan nagy városok, olyan zsúfoltan települt munkássággal, mint amilyenek az angol nagyipari városok. „Régebben magam is azt a nézetet vallottam" — írja Schoepf Merei a „Rickets"ben, „hogy a korai táplálkozás nehéz, lisztes vagy keményítőtartalmú ételekkel, egyik fő oka az angolkórnak. További kutatásaim, és különösen ebben az országban tett megfigyeléseim összehasonlítása azokkal a behatásokkal, amelyeket a kontinensen, különösen Pesten észleltem, megváltoztatták etiológiai nézeteimet. Szilárdan hiszem most, hogy a városépítés jobb módja, tágas utcák jó csatornázással, jól szellőztethető és tisztogatható lakásokkal, nagyban előmozdítaná a rachitises tendenciák megelőzését, illetve csökkentését a gyermekek soraiban." A túlzsúfolt munkáslakónegyedek ártalmai mellett, „amikor egyes utcákban olyan túlnyomó számban látni deformált gyermekeket, mintha ez volna a gyermekkor természetes állapota", a helytelen táplálkozás játssza a legnagyobb szerepet. A MANCHESTERI GYERMEKKLINIKA A Stevenson square-i kis kórház úgy kezdte meg működését 185G legelején, hogy az egyetlen híradás erről a 8. sz. kapu fölé kiakasztott tábla volt: „Clinical Hispital for Diseases of Children". Az első évi jelentés [20] ezért nemcsak beszámoló az elvégzett munkáról, hanem az első alkalom is a programadásra. Ez voltaképpen meglehetősen eltért a Pesti Szegénygyermek Kórház programjától. Nem volt gyermekkórház a „hármas cél" értelmében: a Stevenson square-i kis intézményben mindössze két ágy volt. A kényszerűség azonban nem válhatott megalkuvássá ; az intézet célját kellett — és nemcsak szavakban — átfogalmazni. „Nem elsődleges jótevő intézmény ez" — (a szegény betegek ellátására létesült kórházak ebbe a kategóriába tartoztak) — „hanem Klinikai Iskola (Clinical School) az orvostudomány ama ágában, amelynek szenteltetett". A pesti „hármas cél" első pontjának ideiglenes elhanyagolásával a cél négy pontban fejeződött ki: — Tudományos kutatást végezni a gyermekek betegségeinek okairól, természetéről és gyógykezeléséről; — Kutatni a gyermekek Manchesterben leggyakrabban előforduló legfontosabb betegségeinek karakterét és okait; a gyermekkori testi fejlődés folyama -