Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Osváth Zsuzsa: Schoepf Merei Ágost Angliában

ADDIG IS. A két dokumentum elemzése után bizonyítottnak tekinthetjük, hogy Schoepf Merei letelepedése Manchesterben eleve két orvos, egy szülész és egy gyermekgyógyász szövetkezése volt közös programra. Különösen a „Suggestions" megismerése és elemzése figyelmeztet, s a további dokumentomoknál sem téveszthetjük szem elől, hogy minden, ami 1851 és 1856 között történt, előkészület — felkészülés a gyermekklinika munkájára. Ez persze nem jelenti, hogy vulgáris értelemben is „csak a tudománynak élt". Gyakorló orvosi tevékenységében az a körülmény, hogy csak 1856 júniusában tett Londonban orvosi szigorlatot, s okleveles angol orvossá csak akkor avatták fel, pacientúráját nagyobbára a Manchesterben élő vagy ott időző idegenek körére korlátozta [18]. Ez a kör az ipari és világkereskedelmi nagyvárosban nem volt csekély. Néhány érdekes gyermekgyógyászati eset leírásából kiviláglik az is, hogy egy-egy angol család kisgyermekéhez valamelyik helybeli orvossal együt ment el; valószínű tehát, hogy mint konziliáriust igénybe vették. A manchesteri Union Workhouse szegény gyermekeit 1851-ben és 1852-ben — természetesen önkéntes alapon — rendszeresen látogatta. Tudományos gondolkodása ezalatt sem vesztegelt a várakozás mozdulatlanságában. E gondolkodásnak fő tápláléka a megfigyelés és legnagyobb ereje a folyamatosság volt. Ezért nem lett számára a pesti gyermekkórház azokban az években, amikor kórház nélkül, klinikai munka lehetősége nélkül maradt, az elvesztett paradicsom nosztalgikus emléke, hanem az új tapasztalatokkal szembesíthető tapasztalatok kimeríthetetlen tőkéje. Tudományos gondolkodását a körülmények kényszere is az összehasonlító tudomány irányába terelte. Az 1855. év második felében, tehát néhány hónappal a Clinical Hospital megnyitása előtt megjelent könyvének [19] előszavában írja: ... „Rendkívüli események és körülmények sodortak engem ide a Kontinens egy távoli helyéről, ahol kiterjedt kórházi és magánorvosi tevékenységet folytattam, hogy most itt űzzem tovább hivatásomat. Ezért állt módomban az itt kifejtésre kerülő kérdésekben összehasonlító megfigyeléseket és kutatásokat végezni mind a jelenségek természetéről, mind előfordulásuk gyakoriságáról, mindpedig a különböző éghajlatok és egyéb külső hatások rájuk gyakorolt befolyásáról" E könyv teljes és pontos címe magyar fordításban: „A csecsemők és kisgyermekek fejlődésének zavarairól és az angolkórról; elöljáróban: Megfigyelések a vérmérsékletek természetéről, sajátlagos befolyásáról és módosító hatásairól". A címlap különös szerkezete, úgyszintén tipográfiája világosan érzékelteti (ami a tartalommutató felépítésében és tipográfiájában, sőt az egész könyv beosztásában és tipográfiájában nem mutatkozik meg), hogy a könyv fő része a csecsemőés kisgyermekkori fejlődési rendellenességek és az angolkór. A rövid előszóból megtudjuk, hogy a vérmérsékletekre vonatkozó rész a Chatham Street Schoolon 1852-benmegtartott előadások újabb tapasztalatokkal bővített anyaga, s hogy e tapasztalatok táplálkozási vonatkozásokban hasznosak lehetnek a csecsemő egészséges fejlődését biztosító tényezők sorában. Más szerkesztési módszerrel ez a rész függelék lehetett volna. Sőt, ha Schoepf Merei e kiadványával arra törek-