Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Osváth Zsuzsa: Schoepf Merei Ágost Angliában

tizenhat előadásra az oktató szerényen csak azt ígéri, hogy szavahihetően fogja elmondani mindazt, amit maga tapasztalt a gyermekbetegségek körében. Az elődóterem zsúfolásig megtelik, nemcsak orvosnövendékekkel, hanem fiatal orvosokkal is. A Provincial Medical and Surgical Journal május 15-én kezdi meg, s a következő év tavaszán fejezi be az előadások teljes szövegének folytató­lagos közlését. Három előadását átveszi és német fordításban közli a berlini Journal für Kinderkrankheiten [14]. 1851. április 2-án írja Pulszkynak (abban a levélben, amelyből más vonatkozás­ban idéztünk már) : „Állásom olyan, hogy minden valószínűsége megvan biztosított jövőmnek. Volt már néhány fontos orvosi esetem. Az életet itt megszoktam és meg­szerettem." Auguszta is már Manchesterben van. Az apának „mély bút okoz", hogy leánya még mindig sántit és bottal jár. Ilyen lassú előrehaladással eltarthat így egy évig is ... Maga veszi kézbe gyógyítását. A KÓRHÁZALAPÍTÓK Most meg kell szakítanunk Schoepf Merei Ágost manchesteri tevékenységének szoros kronológiai rendjét, amihez Lumniczer Emlékbeszédének adatszolgálta­tása megadja a vezérfonalat. Lumniczer időrendben felsorolja az első öt év (1851—1855) tömegében is nagy munkáját, majd így zárja le e munkásság mérlegét: „Ily fáradhatatlan szorgalmú és szilárd törekvéssel oly hitelre vergődött, hogy képes vala még ez év (1856) elején ugyancsak Manchesterben Whitehead orvos, a manchesteri orvosi tanodán a szülészet magántanítója — barátjával szövetkezve a pesti kisded-kórház módjára és mintájára alakítva gyermekgyógyintézetet életbeléptetni... E siker­koronázta fáradozásról a fejlődő intézet két évi jelentései tanúskodnak." Tagadhatatlanul rendkívüli eredmény. Hogy egy kontinentális száműzött, idegenként érkezvén a szigetországba, öt év alatt ezt eléri, az valóban a munka és tehetség hősi próbája, de egyben — Lumniczer tanúsága szerint — a munka érdeme szerinti jutalma is. Csakhogy nem úgy történt. Ám ami történt, sokkal érdekesebb és — előrebocsátjuk — nézetünk szerint nagyobb tudományos tett is volt, mind Schoepf Merei, mind Whitehead részéről. Kezdjük a végén. A kórház, amely 1850 elején ,, Clinical Hospital for Diseases of Children" címmel Manchesterben (Stevenson Square 8.) egy bérbevett kis magánházban megnyílt, Schoepf Merei olyan szilárdan hangoztatott elvi definí­ciója szerint nem is volt kórház: mindössze két ágy állt benne. Az alapítás előz­ményeiről így számol be a két orvos az általuk kiadott első jelentésében: „Az intézmény, amelyről az első jelentést nyújtjuk át a közönségnek, működését a folyó év legelején kezdte meg, olyan terv alapján, amit mi magunk készítettünk és egy sor barátunk helyeselt, akik 1853-ban néhai Mr Salis Schwabe elnökletével összegyűltek, hogy a tervet felkarolják és a megvalósításra bizottságot alakítsanak. A nagy jótevő hirtelen és fájdalmas elvesztése azonban megfosztotta a tervet leg­hatékonyabb előmozdítójától s ezért a további erőfeszítések egyidőre abbamaradtak.

Next

/
Thumbnails
Contents