Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Osváth Zsuzsa: Schoepf Merei Ágost Angliában

— címe : Dr. Merei — a városukban megtelepedett nagymúltú, érdemes magyar orvos bemutatása. Whitehead ugyan jól tudhatta, hogy Schoepf nem keresztneve dr. Mereinek, de nyilván a könnyebb érthetőségért így magyarázta a kettős nevet. Ettől fogva Manchester közönsége megtanulhatja, s mert könnyebben ejti, könnyebben meg is jegyezheti dr. Merei nevét. Azon a néven tartják számon emlékét ma is. Ő maga nyomtatott közleményein azontúl is együtt használta a magyar hazafi felvett nevét a nemzetközi tudományos világban már régebbről ismert eredeti nevével. így lett: A. Schoepf Merei M. D. S így vesszük tudomásul mi is, honfitársai az utókorban, helyesen írt kettős nevét, akár magyaros formá­ban is: dr. Schoepf Merei Ágost [13]. Schoepf Merei átveszi az iskolán dr. Whiteheadtől előadói témakörének egyik felét: a gyermekek betegségeit. 1851. január 14-én tartotta meg tizenhat előadásból álló, hasonló című tan­folyamának bevezető előadását. Tartalmát igyekszünk itt tézisekbe sűrítve is­mertetni. — A XIX. század előtt a legnagyobb orvosok is csak keveset tudtak a gyerme­kek betegségeiről. A fejlődés legújabb irányának eredménye, hogy az orvos­tudomány e területe esszenciálisán hitelt érdemlővé vált, minthogy sokezer kór­házi eset megfigyelésére és nem kevesebb kórbonctani leletre támaszkodik. A gyermekkórházak léte új korszakot nyitott az orvostudomány történetében. — A kontinens minden nagyvárosában van már gyermekkórház, némelyikben nem is egy. Remélhető, hogy Anglia is rövidesen erre az útra lép. Minthogy valószínű, hogy a jelenlevő hallgatók maguk is részt vesznek vagy részt vehetnek majd ilyen munkában, bővebben kifejti nézeteit. — Gyermekkórháznak csak azok az intézmények nevezhetők, amelyekbe gyer­mekeket bennfekvő betegként vesznek fel, s ahol minden, a környezet, a beren­dezés, a gyógyellátás megfelel a csecsemők és gyermekek, valamint betegségeik életkori sajátosságainak. — A legfontosabb követelmény, hogy a csecsemőket már egyhetes kortól fel­vegyék, s ami ennek szoros következménye: hogy a 3 éven aluli gyermekekkel együtt felvehessék anyjukat, ill. dajkájukat. Sajnálatos, hogy e tekintetben a létező kórházak többsége nem megfelelő. A pesti gyermekkórház volt az első, amelyet ezen az elvi alapon létesítettek. — A gyermekkórházak hármas célja: „gyermekéletek megmentése", — ,,a tudomány fejlődése és az orvosképzés", — — „anyák oktatása és nevelése a világra hozott zsenge életek megtartására". — A diagnosztika a gyermekgyógyászatban sokat fejlődött, amióta gyermek­kórházak vannak. A therapiáról ez nem mondható el. Nagy reformokra van szükség, kettős tendenciával: egyszerűsítés és negativizmus, egyfelől; az aktív gyógykezelés módszereinek tökéletesítése, másfelől. Csak jól szervezett és jó orvosi ellátottságú kórházakban lehet megteremteni azokat a feltételeket, ame­lyek mellett megállapítható, mikor lehet szabad utat engedni a betegség termé­szetes lefolyásának és mikor és milyen módon kell gyógyszerekkel beavatkozni. Az ilyen tüzetes, összehasonlító klinikai megfigyelések hosszú, hosszú sorával az orvostudomány győztesen fog kikerülni — legyőzve a sarlatanizmust. A bevezető előadás: sine qua non tudományos elvek meghirdetése. A további

Next

/
Thumbnails
Contents