Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Magyar Imre: A Korányi-iskola és a magyar belgyógyászat

fóruma volt. Korányinak Markusovszky oldalán igen nagy része van az 1883-ban megalakított magyar könyvkiadó társulat létrehozásában. „Séta a Balaton partján" című nyílt levelében a Balaton partvidékének fásítására tesz javaslatot, új fürdőtelepek létesítését szorgalmazza, máskor a hazai fürdők kiépítésének eszközeiről szól, keresztülviszi a balneológus bizottság, majd Országos Magyar Balneológus Egyesület megalapítását. Legnagyobb érdeme azonban a tuberculosis elleni küzdelem, melynek eredménye a budakeszi szanatórium megalapítása. Az 1894 szeptemberében Budapesten tartott VIII. nemzetközi közegészségi és demographiai kongresszuson, amikor Leyden nyomatékosan felhívta a világ figyelmét a tuberculosis elleni küzdelem fontosságára és ennek a kérdésnek a szociális oldalára, Korányi Frigyes bejelenthette, hogy az első lépés már hazánkban is megtörtént, és egy nemes lelkű emberbarát adományából „nem jelentéktelen" összeg áll rendelkezésre egy alapítandó magyar szanatórium céljaira. Nagy része volt abban, hogy 1898 májusában megalakult a „Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium-Egyesülete", és 1901-ben megnyílt az Erzsébetszanatórium, ugyanakkor, amikor Korányi Frigyes 50 éves doktori jubileumát ülte. Mindazt az energiát, mellyel mint egyetemi tanár, nagynevű orvos, főrendiházi tag, különböző fórumok és egyesületek, bizottságok elnöke rendelkezett, emberbaráti indokoktól vezérelt, a köz javítását szolgáló intézkedések és intézmények létrehozására fordította, és ezzel a Korányi-iskola további jellemző vonását képviselte és alakította ki, az emberbaráti humanista tevékenységet, mely sohasem korlátozódott pusztán magára a klinikára. Korányi Frigyes klinikájához köti, s az embereken való segítés és a tudományos munka szeretetében egyesíti a klinika személyzetét. Az onnan kikerülőkből — magántanárokból, főorvosokból — olyan gárdát alkot, mely nemcsak előadások tartására alkalmas, hanem tudományos gondolatok megtárgyalására, kritikus megvitatására is, és a tudományos munka folytatása céljából úgy jár be továbbra is a klinikára, mint az olyan családtag, aki kényszerítő távollét vagy más elfoglaltság megszakításakor boldogan és a pillanatot alig várva tér vissza a család meleg és szerető körébe. A mester a példa, a családfő, akinek munkabírása, lelkesedése mindenkit magával ragad, és aki a tudomány és humanizmus szellemét nem csupán a klinikáján, hanem másutt is terjeszteni kívánja. Iskolaalapító képességét Róth Miklós róla írt monographiájában a következőképpen jellemzi: „Komolyan vette és komolyan vétette az orvosi hivatást. Amilyen rendszeresen csoportosította gondolatait, éppen úgy a tudományos dolgozatában is sokat adott a módszerre. Verulami Baconra hivatkozott, aki szerint »a módszertől jügg a haladás, s hogy valamint rossz úton a jó gyalogló sem jut el oda, ahová jó úton egy gyermekember eljuthat, úgy a jól választott módszer minden műveletet értékessé s minden munkát sikeressé teszem. Az alatt a 42 esztendő alatt, amíg klinikáját vezette, munkatársainak, szűkebb tanítványainak a száma egyre szaporodott és ezeknek tudományos működése hosszú időn keresztül dominálta a magyar orvosi irodalmat. . . Iskolájának azonban legkimagaslóbb eredménye, amikor 1894ben Korányi Sándor és munkatársai megalapítják a fizikális kémiai irányzatot és a therapiát. Ez az irányzat főleg a vesebetegségek diagnosztikájának el sem képzelt fejlődését jelentette és az ezzel kapcsolatos tudományos eredmények azok, amelyek a Korányi-iskolát világhírűvé tették." Korányi Frigyes klinikájáról sokan