Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Magyar Imre: A Korányi-iskola és a magyar belgyógyászat

nyertek katedrát, és iskolája további virulásában többen működtek közre: Bókay Árpád, Udránszky László, Bálint Rezső, Elischer Gyula, a Korányi-iskola kibontakozása és virágkora azonban Korányi Sándorral alakult ki. Míg Korányi Frigyest a magyar belgyógyászat megteremtőjének tartják, Korányi Sándor a magyar belgyógyászat legnagyobb alakja. „1866. június 18-án délben 12-kor született szerencsésen fiam, ki június 25-én a keresztségben Sándor nevet kapott." „július 26-án neveztettem ki a m. kir. egyetemnél a belgyógyászat tanárának a sebészek részére." Ez a két életrajzi jegyzet olvasható Korányi Frigyes naplójában. A további jegyzetek jóval későbbiek: „1885. június 25-én mutatta be Mihalkovics Sándor fiam dolgozatát a medence fejlődéséről az Akadémiában." „június 17-én hajnali 2 órakor halt meg atyám." „1886. október 16-án költöztem be az erzsébetkörúti házba." „ 1888. december 1-én lett felavatva Sándor fiam orvosdoktorrá." „1889. január 2-án ment Sándor fiam külföldi útjára. Augusztus 12-én jött onnan vissza sikeres tanulmányok után." „1891. május 2-án szeretett Sándor fiam az állatorvosi akadémián a fiziológiai tanszék helyettesítésével lett megbízva." „ 1892. május 1-én lett kinevezve Sándor fiam első asszisztenssé." „1895. január 22-én nyerte el Sándor fiam a tanársegédi pályadíjat, május 28-án lett kinevezve adjunktussá, július 9-én nyerte el a Szent István kórház idegosztályát." „1897. március 20-án lett kinevezve Sándor fiam rendkívüli tanárnak." „1903. január 9-én ugyanegy napon délután vettem az értesítést, hogy Sándor fiam ki lett nevezve a belgyógyászati diagnosztika rk. tanárává, este pedig egy távirat értesített, hogy Frigyes fiam színdarabját Pozsonyban fényes sikerrel adták elő. „1908. január 6-án nyújtottam be nyugdíjaztatási kérvényemet." „december 9-én vettem át nyugdíjaztatási okmányomat." „1909. október 1-én tartotta Sándor fiam, mint a belgyógyászat rendes tanára székfoglaló előadását az új klinikáján." E rövid bejegyzések csak vázolják Korányi Sándor tudományos neveltetését és pályafutását. Mint atyja, pályáját külföldi intézetek és klinikák tanulmányozásával kezdte. Az iskola megszilárdításához elengedhetetlen a már kialakult hagyományok és szokások egybeolvasztása mindazzal, ami külföldön jó és hasznos. Az atya és a fiú előtt egyaránt világos már, hogy az igazi belklinika alapja a fiziológia, a kémia, a fizika. Ezért tölt Korányi Sándor tanulságos hónapokat Goltz strassbourgi élettani intézetében, együtt dolgozva Jacques Loebbd, aki barátjává válik. Ezért hallgatja Naunyn klinikai előadásait és ismerkedik meg az experimentátor Minkovskival, majd Eichorsttal. Dolgozik Hoppe-Seyler kémiai intézetében, Recklinghausenhez jár, és mindenütt megtanulja, ami megtanulásra érdemes. Belemélyed az állatkísérletek metodikájába, az anorganikus kémiát „magolja". Majd Charcot pompás előadásaiban gyönyörködik, de éles kritikával állapítja meg, hogy Charcot igen nagy színész „és a színház illúzióját még kiemeli az urak és dámák által