Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Magyar Imre: A Korányi-iskola és a magyar belgyógyászat

A KORÁNYI-ISKOLA ESA MAGYAR BELGYÓGYÁSZAT MAGYAR IMRE N

agykállón jó hírt és nevet szerzett magának, orvosi szaklapokban több tanulmány'os értekezést bocsátott közre, a folyó évben pedig a magántanítói vizsgálatokat kitűnő eredménnyel tette le és tanúsított képzettsége alapján a tanári testület által az idegkórtan magántanítójául felsőbb helyre ajánltatván, éppen most magántanítónak ki is neveztetett ; ebbeli működését azonban még meg sem kezdhetvén, nyilvános tanításának eredményét sem mutathatta fel, valamint a kórágy körüli eljárásnak a szóbanálló tanszék igényeihez mért kielégítő mivoltát sem; miért is már ezidőben a kérdéses tanszékre ki nem jelölhető" . . . Ez volt a pesti tudományegyetem orvoskarának véleménye Korányi Frigyesről akkor, amikor Sauer Ignác halála után megüresedett tanszékének betöltéséről volt szó. A hármas jelölésben Korányi Frigyes nem szerepelt, az orvostanhallgatók belgyógyász professzorává végül is Wagner Jánost nevezték ki. Ezzel megüresedett a sebészek belgyógyászati oktatását végző tanszék. Betöltésekor világnézeti táborok ütköztek meg. Balassa és köre, a haladók csoportja Korányi: jelölését támogatta, a konzervatívok minden eszközt felhasználtak Korányi ellen. A tanszék betöltését igen sokáig halogatták. Végül is 6 pályázó közül a kar 12 szavazatból 9-cel Korányi Frigyest a harmadik helyen jelölte. Balassa különvéleményt jelentett be, mely szerint a tanszék betöltésére Korányi Frigyes a legalkalmasabb. Legnagyobb pártja azonban Gébhardtnak volt. Az az érzésünk, hogy egy katedra betöltése 1866-ban lényegében kevéssé különbözött a sokkal későbbi évek haKorányi Frigyes