Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Duka Zólyomi Norbert: Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvosi karán

egyetemi jellegű intézménynek gondolta, szabadabb tanítási lehetőségekkel. A tankönyvek előírásához van Swieten is ragaszkodott, de ez az ő idejében haladó álláspont volt, mert így akarta elejét venni az előtte Bécsben és Prágában burjánzó felületességnek és spekulatív egyénieskedésnek [13]. Van Swieten nem féltette a bécsi fakultást az új konkurrenciától és nem gondolt korlátozó intézkedésekre a nagyszombati karral kapcsolatban. Ezzel szemben utódja, Störck Antal kimondta, hogy a karnak mindenben a bécsihez kell igazodnia („ut conformetur", 1771. május 6.), hogy ugyanakkor, midőn a bécsi orvosi diploma az egész Monarchia területére szól, a nagyszombatié csak Magyarországon érvényes (1771. május 6.). A pénzügyi eszközök, a felszerelés, a boncolási lehetőségek stb. korlátozásával az új kart tanfolyam szintjére akarta süllyeszteni, a tanárokat felolvasókká degradálni, akiknek nincsen joguk saját ismereteik és tapasztalataik alapján előadniok. Ezen törekvés ellen harcoltak a nagyszombati tanárok szóval és tettel, és velük együtt Gilg, a kar igazgatója. A nagyszombati orvosi kar végleges alakja tehát, nemcsak a tanárok és a bécsi körök közötti párharcnak volt az eredménye, hanem több ellentétes erő eredőjének. Az eredmény van Swieten előrelátását és a tanári kar gerinces, haladó álláspontját dicsérte. Megjegyzendő, hogy a tanárok nem voltak a felvilágosodás eszméinek a képviselői, miként ez a helytelen megállapítás az irodalomban mindig vissza-visszatér. Erre nézve elegendő írásban hátrahagyott műveiknek ellenkező tanúsága — ellenben a szakszerűség, a hatékony tanítási módszerek eltökélt, meg nem alkuvó képviselői voltak. így Nagyszombatban az valósult meg, amit van Swieten elképzelt. Az egyházi befolyás legfeljebb a katolikus egyéni életére volt kihatással: a templomba járást ellenőrizték, és bizonyos aktivitást is megkívántak tőlük vallási téren [12]. Egyébként pl. a 39 végzett közül 22 volt a nem katolikus. A tanárok öntudatos harca olyan anyagi feltételeket biztosított a tanítás részére, melyek elbírták az összehasonlítást más hasonló intézményekkel (Bécs, Halle). A „conformetur" elvét a leghatásosabban a nagyszombati tanárok önálló tanítási módszerei szegték meg. Winterlnek joga volt „systema proprium" szerint előadnia, Plenk és Trnka saját könyveik alapján adtak elő. Fennmaradtak Shoretich önálló előadásai (tanítványának, Stipsics Györgynek a leírásában) és a többiek mintájára Prandt is kijelentette a tanári kar közös átiratában, hogy a tananyagot saját tapasztalataival és az új felfedezésekkel egészíti ki. Saját, kötött tanterve az orvosi karnak nem is volt, csak az 1778/79-es évvel kezdődően [13] — a Helytartótanács sürgetésére — egyszerűen a bécsinek a másolatát terjesztették be. Ez a körülmény nem a rendszeres tanítás hiányosságát bizonyítja, hanem ellenkezőleg, a Bécstől független intézkedési lehetőséget. Gilg kiharcolta, hogy a diszszertációkat csak a tanári kar cenzúrázza és nem, az eredeti elgondolás szerint, az uralkodónő, illetve a bécsi hatóság. Ha ezeket a tényeket vesszük figyelembe, nem tűnik fel valószínűtlennek az a feltevés, hogy Störcknek 1775-es reformjára (Statuta Facultatis Medicae Vindoboniensis) a nagyszombati orvosi karral kapcsolatban szervezett tapasztalatai is kihatással voltak. Az új szabályzat szerint Boerhaave könyvei megmaradtak ugyan, mert „nincsenek jobbak", de a tanítás kiegészíthető a tanárok saját tapasztalatai alapján és az újabb eredményeket tekintetbe véve. A „praelectio"-t,