Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Duka Zólyomi Norbert: Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvosi karán
A filozófia keretében már előbb tanítottak orvosi vonatkozású tárgyakat (botanika, kémia, anatómia elemei), de ennek az új kar szempontjából semmi jelentősége nem volt, a botanika és kémia továbbra is elkülönülten maradt meg a filozófia keretében, midőn ezeket a tárgyakat ettől függetlenül az orvosi karon is előadták. Sőt tudunk olyan esetről is, amikor az orvoskari előadó, Wintert /. és a filozófiai fakultáson tanító kollégája közt a botanikai kertet illetően nézeteltérésre került sor, mely a botanikai kert bizonyos szétosztásával ért véget. Éppúgy nem játszott szerepet az orvosi kar munkamenetében az 1773-ig fennállt jezsuitaegyetemi gyógyszertár. * A nagyszombati orvoskar létrejöttével megszaporodott az Osztrák Monarchia területén régebben létező orvosi fakultások száma: Prága (1348), Pavia (1361), Krakkó (1364), Bécs (1365), Salzburg (1622) és Innsbruck (1674). A németországi egyetemekkel szemben földrajzi közelsége és olcsóbb volta jelentett előnyt, Béccsel és a többi monarchiabeli intézménnyel szemben meg az a körülmény, hogy bár Nagyszombatban is csak licenciátus lehetett a nem katolikus hallgatóból, ez a korlátozás Magyarországon semmiféle konkrét hátránnyal nem járt, legfeljebb az egyetemi tanárság elérésében jelenthetett akadályt — amíg II. József türelmi rendelete ezt is meg nem szüntette —, viszont az osztrák tartományokban a licenciátus komoly hátrányokkal járt. Az irodalomban sokféle okot soroltak fel, hol csak egy, hol legfeljebb két okkal indokolják meg az orvoskar megalakítását. Viszont biztos, hogy annak a politikai folyamatnak a történetét, mely a fakultás jogi elismeréséhez vezetett, nem dolgozták fel. A kortársak, pl. Kovachich György természetesen hallgattak róluk, a későbbiek, pl. Győry Tibor, sematizálják a történést: 1769-nen megtárgyalták az ügyet, Mária Terézia aláírta a rezolúciót, és 1770-ben a Helytartótanács kezdeményezésére megindult a kar munkája [10]. Miért, ki tárgyalt? Nem tudjuk, pl. magyar részről ki vagy egyáltalán valaki exponálta-e magát a fakultás felállítására? Ezeknek a kérdéseknek politikai jellegük volt, és talán a létező bécsi, volt titkos levéltár nyújthat majd erre nézve anyagot és közelebbi adatokat. Miért nem tartotta az uralkodónő elegendőnek az addigi helyzetet, és teremtett vetélytársat a bécsi intézménynek? Törlesztés volt-e ez valamilyen engedményért, melyet Magyarország adott, gesztus akart-e lenni Magyarország felé? Csak az 1763-ban befejezett hadi cselekmények után bekövetkezett békés idő konszolidációs tüneményének tekinthető-e? Vagy tényleg csak van Swieten rendszeres közegészségügyi reformjainak egyik láncszeme, azaz kizárólag az ő érdeme ? Felső helyről vagy alulról jött-e a kezdeményezés? Az orvosi kar megszervezésének eredeti elgondolása, azaz van Swieten elképzelése, illetve vele szemben az egyházi körök terve és a későbbi kialakulás, a van Swieten halála után (1770) döntő szóval rendelkező bécsi körök (Störck Antal és társai) intézkedései között volt bizonyos lényeges különbség. Van Swieten és Mária Terézia az 1769-es egyetemi reformban állami vezetés alá helyezett intézményre gondoltak, az egyház — a kancellári hivatal megszervezése révén — jezsuita egyetemet képzelt el továbbra is. Van Swieten az orvosi kart kisebb, de
