Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)

ADATTÁR - Réti Endre: A pesti orvosi kar hallgatóinak helyzete, törekvései és mozgalmai a kari jegyzőkönyvek alapján (1848 — 1918)

mely a hivatalos eljárás során a vall. és közokt. min. úrhoz került, megállapítható, hogy a szövetség tagjai között orvostanhallgatók, joghallgatók és műegyetemi hallgatók is voltak. A minister úr ezért felhívja a tanácsot, hogy gyakorolja a legszigorúbb és legpontosabb ellenőrzést hallgatóinak egyesületi és azok működése fölött. Gondoskodjék különösen annak a szabálynak legszigorúbb betartásáról, hogy főiskolai hallgató csak a saját főiskolája kebelében működő és az illető főiskola fegyelmi hatósága alatt álló egyesületnek lehet tagja, viszont hogy az ilyen egyesületnek más működő tagja nem lehet, csak az, aki az illető főiskola hallgatója. A v. és k. minister úrnak erre a rendeletére a magyar királyi József műegyetem 1917. december havában 2267. sz. a. felterjesztést intézett a minister úrhoz és felterjesztésében kifejti, hogy aligha volna helyes a főiskolai hallgatót attól eltiltani, hogy a főiskolán bár kívül álló, de kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok alapján működő egyesületnek tagja legyen. Ez lehetetlen állapotot teremtene, mert akkor a főiskolai hallgató nem lehetne pl. a természettudományi társulatnak, vagy a Szent Imre körnek tagja. Módosítást igényel a rendeletnek az a része is, mely a főiskola fönnhatósága alatt működő egyesületből kizárja a nem egyetemi, illetőleg műegyetemi hallgatót, mert az ilyen egyesületnek a főiskolán kívül álló alapító, pártoló, tiszteletbeli tagjai vannak, kiket nem lehet minden egyesületi működéstől eltiltani. A műegyetem ennélfogva arra kéri a v. és k. minister urat, hogy a szóban forgó rendeletet úgy módosítsa, hogy a főiskolai hallgató csakis kormány hatóságilag jóváhagyott alapszabályokkal bíró egyesületnek lehet beltagja és hogy főiskolai egyesületnek szavazattal bíró rendes tagja csak a főiskolának rendes hallgatója lehet, mely főiskolának fegyelmi hatósága alatt az egyesület áll. A műegyetemi rector úr ismeretes felterjesztését a v. és k. minister úr 1917. 196970/IV. sz. a. mielőbbi véleméryes jelentéstétel végett megküldötte egyetemeknek, a Rector Magnificus pecig erre vonatkozólag az egyes karokat kéri fel mielőbbi véleményes jelentéstételre. K ari határozat a tisztelettel alulírottat bízta meg jelentés és javaslat előterjesztésére. Van szerencsém ezt a következőkben megtenni : A műegyetemi Rector úr felterjesztésében foglaltak némi helyreigazításra szorulnak. A műegyetemi Rector úr ugyanis arra kéri a v. és k. min. urat, hogy a fent említett leiratában adott utasításokat a felterjesztésben kifejtettek értelmében változtassa meg. Itt azonban nincs szó valamely újabb keletű v. és k. min. leiratról, melynek bizonyos természetű megváltoztJtása kívánatos volna, hanem a tudomány egyetemi tanulmányi és fegyelmi szabályzat 74-ik § és annak esetleges megváltoztatásáról. Ez a § mely az egyesülési jogokról szól és melynek intézkedéseihez a belügyminiszternek is volt és van szava, melyet a belügyminiszter is jóváhagyott, második számú jegyzetében kimondja : „Egyetemi ifjúsági egyesületnek tagjai mások mint tudomány-egyetemi hallgatók nem lehetnek, miért is olyan egyetemi ifjúsági egyesület megalakításához melynek tagjai más egyetem, vagy főiskolai hallgatói is lehetnek — a minister hozzá nem járul :** a harmadik jegyzet így intézkedik : „A főiskolai (egyetemi) hallgató csak a saját főiskolája kebelében fennálló úgynevezett bekebelezett egyesületnek lehet tagja, amely egyesület ugyanis az illető főiskola fegyelmi hatósága alatt áll. Látni való, hogy a v. és k. minister úr az ő leiratában abból az alkalomból, hogy megtudta, hogy egyetemi hallgatók hazaáruló célokat szolgáló egyesületnek